Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
Tárgymutató - I. A sebészi műtéttan fogalma
12 kell venni a műtét ellenjavaslatát a nyakon s mellkason végzendő műtéteknél. Fogzds idejében a gyermekek betegségek iránt igen fogékonyak lévén, műtéteket halasszunk el. Aggastyánok épen oly roszul tűrik a vérvesztést, mint a gyermekek. Sőt azoknál, az ütőeres keringés elgyöngülése folytán, a gyógyulásra való hajlam is alászállott. Tartózkodóbbak leszünk tehát a műtétre való vállalkozásban. „Senectus ipsa morbus!“ Életmentő műtétek azonban minden esetben javaslottak. Sérvmetszést már 109 éves aggastyán is szerencsésen kiállott. Más műtétek végrehajtásánál döntő lesz az egyén általános egészségi állapota. b) A testalkatot illetőleg, különben egészséges viszonyok között, csak a tápláltság foka van befolyással a sebzések lefolyására. Legnagyobb gyógyulási hajlammal bírnak oly egyének, kiknek teste, csekély tömeg mellett jelentékeny testi erő termelésére képes, azaz kiknek anyagcseréje magas belterjességgel bir. Ilyenek a mérsékelten táplált, izmos egyének. Kövér emberek ellenállási képessége úgy belső, mint külső káros behatások ellenében csökkent. Zsirdús, elhízott szervezet sokkal kevesebb vért tartalmaz, mint valamely másik zsirszegényebb, izmokban dúsabb szervezet (Ranke J.). A vérmennyiség csökkenésével pedig csökken a közvetítő keringés. Innen van, hogy kövér egyéneken a sebgyógyulás késleltetett s a gyors gyógyulás, sokszor a könnyen elhaló zsirgomolyok miatt is, akadályozva van. Sőt vannak az elhízottságnak oly magas fokai, melyek a különben javaslott műtétet, ellenjavaslottá változtatják. c) Az évszaknak honunkban, egyébkint kedvező hygie- nikus viszonyok között, nincs a sebzésekre lényeges befolyása. Általában véve az emberi szervezetre legkedvezőbb a 12-től 22° G.-ig terjedő hőfok, a mi a sebek gyógyulására is bizonyára befolyással leend. Észleletek szerint hideg éghajlat alatt. pl. a sarkvidékeken a sebek lassabban gyógyulnak. A hőveszteség s a jelentékeny elégési meleg miatt, dús táplálkozás s erélyes mozgásokra van szükség, amit a sebzés folytán elérni nem lehet. Épen igy kedvezőtlen hatású a sebek gyógyulására a nedves, hideg idő s hirtelen időváltozások. Forró éghajlati vidékeken a gyógyulás gyorsabb lenne s állítólag a járulékos kórok száma is alacsony.
