Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

III. Fejezet. A légzőszervek megbetegedései - A) Az orr és melléküregei

III. FEJEZET.

A légzőszervek megbetegedései.

A) Az orr és melléküregei.

Orrvérzés — epistaxis — gyakran található kongesztiv bővérűség, pangás kíséretében, traumák után (fulladásnál), daganatokkal, haemor- rhagiás diathesissel összefüggésben, fertőző betegségek folyamán s. i. t.

Az orr nyálkahártyájának leggyakoribb betegsége a hevenyés Imriit (coryza, nátha), amely a legkülönbözőbb ártalmakból származhat, épúgy mint a hevenyés laryngitis és pharyngitis is (1. ottan). U. n. «meghűlés»- sel van ilyenkor dolgunk, ez azonban csak a diszpozíciót teremti meg, amelynek alapján a rendes viszonyok közt ártalmatlan baktériumok is károsan hatnak. Mechanikai (por), vegyi (gázok, jód, stb.), hőbehatások is^ hasonlóan hatnak. Végül a hurut részjelensége lehet bizonyos általános hevenyés fertőző betegségeknek, Tőként kanyarónak és skarlati- nának. A hevenyés orrhurut a katarrhalis nyálkahártyalob typusa és különböző stádiumokat mutat ; a nyálkahártya hyperaemiás duzzadását nyákos-savós, azután élénk hámlás által kísért nyákos-genyes elválasztás stádiuma követi.

Heves genyeó hurutoknál (blenorrhoea) sokszor felszínes kimaródások (erosiók) keletkeznek, gyakran az orr melléküregei, a sinus frontalis és az antrum Highmori is megbetegszenek és geny halmozódik fel bennük (a melléküregek ú. n. empyemája).

Croupos éá diphtherás (álhártyás) gyulladások néha a garati szervekről átterjednek az orrba. Azonkívül előfordul rhinitis fibriitoáa is, amely jóindulatú megbetegedés. Aetiologiája, úgy látszik, nem egységes ; diphtheria-bacillust is találtak az álhártyákban.

Az orr idősült hurutja, amely skrofulózisnál, továbbá mint foglalkozási betegség állandóan porban dolgozóknál, pl. molnároknál, kőfaragóknál, stb. fordul elő, kezdetben az orr nyálkahártyájában hyperplasiát okoz, később .)orvadá.)t a mirigyek pusztulásával. Lefolyása alatt állandóan keletkeznek fekélyek (erosiók), amelyeken az elválasztott és Ottmaradt váladék pörkökké szárad be. A váladék eves bomlás következtében foetid, bűzös szagot áraszt (ozaena). A hám rendesen laphámmá változik át (metaplasia). Gyakran egyúttal a melléküregek is megbetegszenek. Produktiv kötőszövetújképződés is konstatálható, mely pofypusszerű burjánzásokkal jár.

Az orrüreg nyálkahártyáján csak ritkán előforduló giimőkor tuber-