Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - B) Vérerek

Bj Vérerek.

59

kilépő és megalvadó vér nyomás által is pusztítólag hathat. Valamely verőérnek gyűjtőérbe való áttörése vagy verőérnek és gyüjtőérnek egyidejű megsérülése által (1. alább) úgynevezett aneurysma varicosum sive arteriovenosum keletkezik.

Sajátszerű alakot képez az aneurysma dissecans (468. ábra). Itt az atherosclerosisos eren leginkább trauma következtében (ugyanennek esetleg ép érre is hasonló hatása lehet) létrejövő szakadás csakis az intimára vagy a media egy részére terjed ki és igy a vér az intima és media közé, ill. a media lemezei közé hatol és itt egy darabon utat tör magának.

Igen gyakran később az ér falának maradványa is enged a vérnyomásnak és teljes áttörés jön létre. Ez. mivel az aneurysma dissecans az aortán többnyire közvetlenül a billentyűk felett fekszik, a szívburokba történhet és ez által rögtöni szívkollapszust okozhat. Ritka esetben a vér, amely magának (egy darabon utat tört a médiában vagy az intima és media között, nem kifelé, hanem lejebb fekvő helyen, az intimán át ismét a vérpályába hatol, úgy hogy így •— bizonyos mértékig — spontán gyógyulás állhat be.

Rupturák létrejöhetnek a fal elváltozá- 468. ábra. Anenrysma dissecans,

sai nélkül is erőszakos

mozgásoknál, főként az aortán a billentyűk felett.

Külön genesisük van az ú. n. emboliáó aneni'ijániáknak. Ezek olymódon keletkeznek, hogy elmeszesedett thrombusok vagy szívbillentyűk stb. hegyes, kemény részei letörnek és valamely ér intimájába befúródnak. amelybe mint embolusok sodortatnak be. Az érfalban mechanikai sérülést okoznak, amely azt kiöblösödésre diszponálja. Ha az embolusok