Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - B) Vérerek

50 //. fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései. elmeszesedését is (v. ö. alább) és proliferációó folyamatokat az elpusztult izom- és rugalmas elemeket pótló fiatal kötőszövet alakjában. A verőerek megkeményedése (sclerosis) általában az idősebb kor megbetegedése (többnyire 40-ik életéven túl) és az öreg korban csaknem szabályszerűen megtalálható elváltozást képez. Azonkívül főként toxikus állapotoknál, alkohol- vagy ó/ozmnérgezésnél, köszvénynél és fertőző betegségek után találjuk. Létrejöttéhez mindenesetre mechanikai ténye­zők is hozzájárulnak, amennyiben általános vagy helyi viszonyokon nyugvó fokozott nyomás az érfal főként rugalmas és izomelemeinek — ártal­mára válik. Ennek következményeké}) bizonyos részben már fiziológiásán, részben sajátszerű ártalmak által erre diszponált helyeken a fentemlített foltos kérgesedések keletkeznek, aminők nyomás stb. folytán más helyeken is (1. I. k. 96. 1.) létrejönnek. Mint káros behatások tekintetbe jönnek : periodikusan visszatérő nyomásemelkedések, a amelyek nehéz testi munka, iszákosság (az érrendszer plethorás túltelődése), még inkább mindkettőnek együttes hatására jönnek létre és ennek megfelelően gyakrabban is vezet­nek atherosclerosishoz férfiaknál, mint nőknél ; továbbá értágulatok, amelyek magasabb korban a rugalmas és izomelemek sorvadása követ­keztében élettani viszonyok közt is kifejlődnek, azonkívül az érlumennek fiziológiásán prseformált szűk helyei vagy kóros szűkületei, valamint az elágazódások kiindulási helyei, amelyek a véráram irányának megváltozása miatt a vér erősebb odaütődésének vannak kitéve. Az aortán az athero­sclerosis különös előszeretettel az ív homorú oldalán jelentkezik, amelyhez legerősebben ütközik oda a vér, azután a billentyűk tapadási vonalán (visszaáramlási ütköző vonal), a II. k. 44. lapon említett kis, heges helyeken, végül a kicsiny ágak kiindulási helyein ; a sclerosis azonkívül különösen olyan verőereken fejlődik ki, amelyek lazán fekszenek környezetükben és hiányos rögzítésük miatt a systolés kitágulásnak és meghosszabbodásnak valamint az öregkori tágulásnak nagyobb mértékben vannak kitéve (a lép verőere, a koszorús verőerek, agyalapi verőerek stb.) : vagy meg­fordítva akkor, ha az ér a systolés kitágulás alkalmával szilárd alaphoz nyomatik, mint pl. az arteria vertebralis vagy a carotis interna. Azonban kitágulás és nyomásemelkedés önmagukban, a verőér falának mechanikai sérelme nélkül, nem elégségesek atherosclerosis létesítésére. Az atheromás alakok (1. fent) létrehozásában, úgy látszik, főként apró szakadások, továbbá vérzések következményes elhalással az intimában, végül táplál­kozási zavarok bírnak jelentőséggel, amelyek általános fertőző- vagy intoxicatiós betegségek vagy hirtelen nyomásemelkedések által vannak feltételezve. A legkisebb oerőereken az atherosclerosis elveszti typusos jellegét és többnyire csak mint az intimának inkább egyenletes, diffúz hyalinos megvastagodása jelentkezik ; a tulajdonképeni atheromás folya­matok emellett egészen háttérbe szorulnak. Az atherosclerosisnak általános elterjedése az egész verőérrendszerre vagy annak legnagyobb részére, ha különböző mértékben is, legalább az idősebb korban, szabálynak tekinthető ; gyakran a megbetegedés csak egyes érterületekre (az aortára, a koszorús verőerekre, az agy, a méh ereire stb.) szorítkozik ; sokszor a koszorús verőerek és az agy verőerei együttesen vannak megtámadva, mig az aorta aránylag síma. Magában az aortában az atherosclerosis gyakran kezdődik (vagy legalább is a legerősebben kifejezett) a hasi részben, főként a két iliacára való oszlásánál. Egészen öreg embereknél különösen az aorta kezdeti része gyakran teljesen ép, másként nem is érhettek volna él olyan magas kort. Az aortáról a bán- talom gyakran a félholdképű billentyűkre is átterjed ; továbbá sok eset­ben főként a végtagok verőereit találjuk megbetegedve. Az alsó végtagok atherosclerosisa gyakran kiterjedt gangraenára vezet. Igen ritkán mutat­kozik az atherosclerosis' nagyobb mértékben a tüdő verőereiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom