Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - B) Lép

B) A lép.

fordul elő a lépben és pedig rendesen nagyon korán mint általános amyloidos elfajulás részjelensége ; az amyloid-lépnek két alakját különböztetjük meg, amelyeket «ózágó-lép» -n ek és «ózalennáó lépy>-nek vagy <táonkalép»-nek nevezünk. Az első alak nevét az akár kölesnyi, egynemű, üvegszerű, főtt szágóhoz hasonló, a metszéslapról kiemelkedő tüázeklől kapta, mert a szágólépnél éppen a tüszőket illeti az elfajulás. Evvel ellentétben a <rózalonnáó lép»-ben a lépszövet, tehát főként a pulpa, diffúz amyloid elfajulását találjuk. Ilyenkor a lép metszéslapja egészben vagy helyenként síma, bágyadt fényű, kissé át tűnő, szürkés-vörös, tömött (a.ionka-lépy)) ; a szerv egészben megnagyobbodott.

A szövettani vizsgálatnál kiderül, hogy az amyloidelfajulás, épúgy a pulpában, mint a tüszőkben, elsősorban a retikulumot, valamint az ér11

425. ábra. N airy csomós léptuberkulózis.

falakat támadja meg. A sejtes elemek nyomási sorvadás és elégtelen táplálás következtében tönkremennek, úgy, hogy végül csak vastag, fénylő tömegek maradnak vissza, amelyek jóddal erősen barnára festődnek (I.k. 65. 1.) és elrendeződésükben még megközelítőleg az eredeti retikulum szerkezetét mutatják ; a recézet hézagai azonban a finom retikulumrostoknak vastag, bütykös gerendákká való átváltozása következtében gyakran ad maximum megszűkülnek, sőt helyenként egészen elzáródnak (424. ábra).

Lipaemiánál (diabetesnél 1. fent) néha a lép pulpájában elhalást találunk.

A lépben a tuberkulózis miliariá göbök vagy nagyobb konglomerat- cóomók alakjában jelentkezik; az elsőt mint általános tuberkulózis részjelenségét találjuk ; többnyire igen számos, apró, submiliaris göb képződik.