Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - B) Lép
8 I. fejezet. A vér és a vérképző szervek betegségei. lyek azelőtt a keringő vérben voltak. A lépben haemosiderinlerakódá- sokat találunk minden oly megbetegedésnél, amely a vörös vérsejtek elpusztulásával jár (II. k. 4. lap), továbbá melanaemiás pigmentet maláriánál. Másrészt, lerakodott kis szénrészecskék is (v. ö. I. k. 74. 1.) okozhatnak fekete színeződést. Icterus neonatorumnál a lépben ép úgy, mint a vérben (halál után keletkező) bilirubinkristályok találhatók. Ép úgy» mint más apró testecskéket, a lép baktériumokat is visszatart és átszűr ; bakteriummérgek is igen nagy mértékben hatnak a lép szövetére, így a legkülönbözőbb fertőző betegségeknél, különösen bizonyos alakoknál (typhus, lépfene, pestis, septikaemia, pyaemia) lépduzzanat keletkezik, amely egyrészt a szerv kongesztiv vérteltségén, másrészt sejtes elemeinek hyperplasiáján alapszik és 4-2-2. ábra. Sejtek akut hyperplasias lépdaganatból (^Q). <i, a egymagvú pulpasejtek, b pulpase.jtek zsíresep- pekkel; c többmagú pulpasejtek, d, e pigmenttartalmú sejtek, f vörös vérsejteket tartalmazó többmagvú sejtek, g lymphocyták, h endothelsejt egz vérüregböl. sok fertőző betegségre jellemző (így a fentebb említettekre, míg' pneumoniánál és diphtheriánál rendesen csekély). Ezt az állapotot hevenyés lépdaganat (duzzanat) névvel jelöljük : a lép ilyenkor kétszeresére, sőt háromszorosára is megnagyobbodhat ; de előfordulnak még erősebb duzzadások is. A lép duzzadását a beléje jutott baktériumok vagy azok toxinjai okozzák, előfordul azonban a vér- sejtek fokozott szétesésénél is (1. fent), különösen akkor, ha ez magában a lépben történik. Az aetiologiának megfelelően a lépdaganattal párhuzamosan többnyire laz jelentkezik (lázas lép). Már az akiit lépduzzanatot bevezető kongesztiv hyperaemia a lép térfogatának jelentékeny megnagyobbodását hozza létre. A tok ilyenkor megfeszül, a pulpa kiduzzad, lágy és intenzív vörösszínű ; a follikulusokat és a gerendázatot elfedi, úgy hogy ez alig vagy egyáltalán nem látható ; ehhez járul nemsokára a pulpa elemeinek hyperplasiája, részben a tüszőké is. A pulpában főként a nagy, esetleg többmagvú elemek (pulpasejtek) szaporodnak el, részben zsírszemcsékkel telnek meg. Különösen sarlóalakú en- dothelsejtek is nagyobb számban mutatkoznak és jelentékenyen megvannak duzzadva (422. ábra). Vörös vérsejtet és pigmentet tartalmazó sejtek bőséges fellépte arra utal, hogy a vörös vérsejtek a lépben fokozott mértékben pusztulnak el (422. ábra). A leukocyták is megszaporodnak. A sejtes hyperplasia miatt a megduzzadt lépszövet sötétvörös színe inkább szürkés-vörösbe megy át ; a lép összeállása lazul és végül a szövet majdnem a szétfolyásig ellágyul, ilyenkor azután az aetiologiát is tekintetbe véve szeptikus lépdaganatról beszélünk. A duzzadás legnagyobb fokán a tok megrepedhet és halálos vérzés jöhet létre a hasüregbe. Néha keringési zavarok miatt is, leginkább azonban toxinhatás következtében körülírt elhalások keletkeznek, amelyek részben anaemiás infarktusokra (1. alább), részben szövetellágyulásra vezetnek ; ilyen elhalásokat
