Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
Kórokok - VII. fejezet. Paraziták - A) Növényi élősdiek - I. Baktériumok
A) Növényi élősdiek. 317 Eme saválló sajátságon alapszik pl. a tuberkulózisbacillusok specifikus festése (1. alább a 324. 1.). A baktériumok valódi endogén spórái, valamint a csillangók nehezen festhetők és csakis bizonyos meglehetősen bonyolult eljárásokkal tüntethetők fel. Az egyes bakteriumfajok pontosabb meghatározása azonban nem lehetséges pusztán a mikroszkópiái vizsgálattal, hanem csak az egész bakteiiologiai technika felhasználásával, amelynek további segédeszközei: a baktériumok tenyésztése mesterséges láptalajokon és az állatkióérlet. Mint táptalajok szerepelnek a tenyészetek számára főként peptonos húsleves, zselatina, agar, burgonya, vérsavó ; a legegyszerűbb módja a tiszta tenyészetek előállításának az, hogy a baktériumokat, illetve az ezeket tartalmazó szövetnedvet folyékonnyá tett, később megmerevedő, átlátszó táptalajban (zselatina, aerar) való rázás által szétosztjuk, amelyben azután az egyes csírákból kis telepek (kolóniák) fejlődnek ki; az utóbbiakból új táptalajra való átoltás útján tiszta tenyészeteket lehet nyerni és ezeken tanulmányozhatjuk az illető baktériumok sajátságait, pathogen tulajdonságaikat, erjesztő hatásukat, az általuk termelt mérgeket stb., röviden egész biológiai viselkedésüket. Maguknak a tenyészeteknek is sokszor jellegzetes tulajdonságaik vannak: így pl. a kolóniák alakja, színe, a táptalaj szétbontása vagy elfolyósítása stb. Az egyes bakteriumfajok beható leírása mindezen jelek alapján a bakteriológiai tankönyvek feladatát képezi. Itten csakis a legfontosabb pathogen baktériumokat fogjuk egyenként megbeszélni. A. Kokkuszok. Streptococcus pyogenes (Rosenbach) (st. puerperalis, st. erysipelatis). Legtöbbször rövid tagokból álló lánczokban, gyakran szabálytalan elrendezésben is nő. A láncz tagjai legtöbbször két félgömbből állanak. Gram szerint festhető. A streptococcus pyogenes igen gyakran előforduló és nagyon elterjedt mikroba, a mely különösen gyulladásos (orbáncz), genyes és álhártyás diphtheriaszerü folyamatokat okoz (a garatban pl. vörhenynél, továbbá gyermekágyi fertőzésnél a méhben). Az általa okozott gyulladásokkal kapcsolatban gyakran keletkezik lymphangitis és lymphadenitis s ily módon vagy pedig a kokkuszoknak közvetlenül a véráramba való áttörése folytán septikaemia vagy pyaemia támadhat. Streptokokkuszt találunk tehát az orbáncz legtöbb esetében, ritkábban a phlegmonék és tályogok genyjében, (az utóbbi kettőnél gyakran staphylococcus pyogenes-szel együtt); található még a streptokokkusz lymphangitis, angina follicularis, bronchitis, pneumonia, gyermekágyi láz, pyaemia és septikaeniiánál; ritkábban okoz peritonitis!, peri- carditist, endocarditist vagy osteomyelitist: néha található még közönséges savós, gyulladásos izzadmányokban is. Sepsisnél és pyaemiánál legtöbbször a vérben is kimutatható, különösen orbáncz, skarlát, gyermekágyi láz és endocarditis kapcsán. Továbbá található még néha nephritisnél, ízületi csúznál, myelitisnél és az akut poliomyelitis anterior izzadmányában is, végül strepto- kokkusz-fertőzés gyakran lép föl mint vegyes infekció skarlátnál és torokdiftériánál és phthiseses tüdőben ; ez utóbbiban sokszor szokott a kavernák falában fellépő genyes folyamatok és a genyedéses peribronchitis okozója lenni. Állatoknál a streptokokkusz igen különböző genyedéses és sepsises folyamatokat okoz. általában véve a streptokokkusz a genye- dések előrehaladó, rosszindulatú alakjainál fordul elő. Egészséges egyénekben streptokokkuszt találtak a szájüregben, az orrban, a hüvelyben, a méhnyakban, de legtöbbször nem virulens alakban. Az emberi testen kívül csatornalében, a talajban és a levegőben mutatták ki jelenlétét. A régente külön fajtának tartott streptococcus erysipelatis és a streptococcus puerperalis csupán válfajai a streptococcus pyogenesnek. Vannak hosszú és rövid lánczokat képező streptococcusok (str. longus és str. brevis.) Pneumococcus, streptococcus lauceolatus (Frünkel-Weichselbaum); többnyire rövid, gyakran csak kéttagú lánczokat alkot, az egyes kokkuszok rend327. ábra. Streptococcus pyogenes (1Q-pQ).
