Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)

Kórokok - VI. fejezet. Külső kórokok (a parasitákon kívül) és hatásaik - I. Mechnikai kórokok - II. Thermikus kórokok

jönnek számba, továbbá tetanusbacillusok, amelyek számára traumák nyit­ják meg és készítik elő a támadásra alkalmas talajt, valamint a takony­kor, sziphilis, tuberkulózis, aktinomykozis és számos más kórokozó. A mechanikai ártalmakhoz tartoznak azok is, melyeket a szövetekbe behatoló és ott megmaradó idegen testek hoznak létre. Ezek s a hozzájuk tapadó fertőzést okozók által válhatnak különösen veszélyesekké. Azonban azáltal, hogy elhatároló genye- dést hoznak létre, az idegen test kiküszöbölését elősegítik és így gyógyulás jöhet létre. Levegő, zsír stb. is behatolhat mint idegen test a szervezetbe és a vérkeringésbe jutva, embolia útján súlyos következményeket vonhat maga után (1. a 43. lapon). Mint idegentestek szerepeinek bizonyos mértékben elhalt szövetrészek is, amelyek még azonkívül rendellenes vegyi bomlásuk által gyulladást okozhatnak és egyéb veszélyeket is rejthetnek magukban. Erős tartós ingások által okozott ártalmakat is a mechanikaiakhoz számítha­tunk. A hintázó és forgó mozgásokon kívül ide tartozik elsősorban a tengeri beteg­ség. Ezt egyesek a gyomor mechanikai izgalmára, mások agyvérszegénységre vezetik vissza, vannak olyanok is, akik a test némely sejtjeinek molekuláris rázkodtatásából, végül az agy rázkódásából és még más módon is magyarázzák ; nyilván psychikai tényezők is közrejátszanak. A mechanikai kórokozókhoz tartozik sok tekintetben a légnyomás is. Ez érvé­nyesül magaslati éghajlatnál, továbbá léghajózások alkalmával a légnyomás hirtelen csökkenésénél, valamint caissonmunkásoknál és búvároknál a légnyomásnak emel­kedés után bekövetkező hirtelen sülyedésénél. A légnyomásnak befolyása van a vér koncentrációfokára és a vörös vérsejtek számára, amely utóbbi, épúgy, mint a haemoglobin mennyisége, ritkított levegőben szaporodik. Az érverés és a a légzés szintén szaporodik. Továbbá a levegő a dob­üregben kiterjed. A legfontosabbnak látszik a vérgázoknak a légnyomás változásával bekövetkező megváltozása, amely búvároknál és caissonmunkásoknál, ha azok a a fokozott légnyomásból hirtelen a rendesbe kerülnek, az agyra való behatása által nagyon súlyos következményeket vonhat maga után, esetleg halálossá válhatik. A hegyi betegség és a lég'hajósoknál észlelt halálesetek bizonyára az oxygén- feszültség csökkenésének a következményei. A mechanikai ártalmakhoz lehet végül számítani a túlfeszített izomműködést, a ekifáradást», amelynél némely szerző szerint mérges anyagok, úgynevezett fárad- sági toxinok képződnek, amelyek az általános tüneteket létrehozzák. 292 VI. fejezel. Külső kórokok (a parazitákon kívül) és hatásaik. II. Thermikus kórokok. A) A meleg. Magas hőmérsékletek helyi behatására — láng vagy gőzök, forró folyadékok vagy sugárzó meleg alakjában — égések keletkeznek. Ha ezeket forró folyadékok vagy gőzök okozzák, leforrázáóról is beszélnek. Az égés okozta helyi elváltozásoknak három fokát különböztetik meg. Az eláőfokú égésnél pír (erythema) keletkezik a bőrön, amely amellett vizenyősen megduzzad és később lehámlást szenved. A másodfokú égés­nél az epidermisben hólyagok képződnek; a hólyagok híg, később zava­rossá váló folyadékkal teltek és végül vékony pörkökké száradnak be. A harmadfokú égések igen magas hőmérsék behatására jönnek létre, amely a megtámadott bőrben elhalást okoz és azt elpörköáíti. Az égési pörk körül csak nem mindig első- és másodfokú égéseket is találni. Az égésnél a sejtprotoplazma bénulásos (Kühne szerint «meleg merevségig) állapotba jut. így pl. a mozgékony leukocyták 50 ° < -nál megmerevednek. A vörös vérsejtek megváltoztatják alakjukat és lassanként szétesnek vagy feloldódnak (haemolysis) vagy pedig — mint a plazma fehérjéje — hirtelen magas hőmérséknél megalvadnak. A szövetek is körül­belül 50 °-nál halnak el. Ehhez járulnak még helyi érelváltozások stasis- sal és thrombosissal. transsudatio és gyulladásos tünetek. Reflexes be­hatás az éridegekre okozza, hogy az elváltozások a közvetlen égés körét túllépik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom