Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

6

tották a tettvágy, a fejlődésre való törekvés mozgalmas évei. Megszűnt az abszolút elkülönzöttség.

Egyesüljünk! ez a kiáltás riant keresztül az egész hazán.

Mindnyájan az egyért és az egy valamennyiért! zúgott vissza rá a nemzet fiainak válasza.

Egyletek, társulatok alakultak mindenfelé, a melyeknek habár működési körük, eszközeik külömbö- zők voltak is, a főczéljuk mégis csak egy volt, boldoggá, virágzóvá tenni az elnyomott magyar hazát.

Uj korszak állott be a tudományok fejlődésében is. Megalakult a magyar tudós társaságok leg- elseje: a tudományos akadémia.

Elet, pezsgő élet szállotta meg a társadalom minden rétegét és az üdvös reformtervek kiterjeszkedtek a közélet minden terére.

Csupán egy dologgal nem gondolt senki. Elhagyott és a kezdetlegesség legalacsonyabb fokán álló közegészségügyünk rendezésével.

Szanaszét az országban, egymástól elkülönözve éltek gyógyszerészeink, az orvosi rend tagjai nemkülönben, a közös érdek együttes megvédéséről, összetartás hiányában, szó sem lehetett, úszott az egyes az áradattal, panasz nélkül tűrte hányattatásait, hisz panaszát úgy sem hallotta volna senki.

Az 1833. év nyarán Pest és Buda városok gyógyszerészei körlevelet intéztek kartársaikhoz, íel- szóllítván őket, hogy jelenjenek meg minél számo