Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
55 Ugyancsak az 1878. évi közgyűlés alkalmával szóba jött az is, hogy egyes járások tagjai feltűnő közönnyel viseltetnek az illető járás működését illetőleg. Ez a jelenség annál sajnálatosabb volt, mert a tapasztalás azt bizonyította, hogy az országos egylet járások szerinti szervezete teljesen bevált. Ugyanis kezdve az egylet deczentralizátióján a foganatba vett reformtörekvések nagy részének kezdeményezése a járásokból indult ki; a vidéki székhelyek megköny- nyítették kartársaink összejövetelét és a járási ülések nemcsak hogy sokszor élénk vitáknak voltak színhelyei, hanem azokra az egylet tagjai a legtöbbször lehetőleg teljes számban jelentek meg. Az 1880. évben az egylet közgyűlését, többek óhajára, szeptemberre halasztották, majd pedig fontosabb tárgy hiányában teljesen el is maradt és igy csak 1881. év közgyűlésén határoztak az osztrák gyógyszerész-társulat ama javaslata fölött, hogy tartsanak minden három évben felváltva egyszer Budapesten, egyszer Bécsben közös kongressust. Az 1881. évi közgyűlés a javaslatot elfogadta ugyan, de csak azzal a kikötéssel, hogy az összejöveteleknek inkább barátságos, mint hivatalos színezete legyen. Az egylet tisztviselői közül Fonnágyi Ferencz pénztáros benyújtotta lemondását, helyette Urbánn József-et bízták meg az egyleti pénzek ideiglenes kezelésével. Az alapszabályzat kidolgozásával megbízott 3881.
