Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
51 pedig az 1877. év folyamán semmi oly, karunkat érdeklő kérdés nem került felszínre, a melynek eldöntése a központi igazgatóság hatáskörén túl ment volna, közgyűlést nem hívtak össze. A természetvizsgálók elhalasztott nagygyűlésének újabb határidejéül az 1878. év‘ősz elejét tűzték ki. Kartársaink, a kik nem tettek le a reményről, hogy az egylet közgyűlését a vándor-gyűléssel együtt tarthatják meg, egyik központi igazgatósági ülésben ismét azt indítványozták, hogy az 1878. évi közgyűlést is szeptember hónapra hívják össze, megjegyezvén természetesen, hogy ha a vándorgyűlés ebben az évben is elmaradna, akkor a közgyűlést attól függetlenül is megtartják. Részben a vándorgyűlés megtartásának bizonytalansága, részben pedig az a körülmény, hogy időközben több sürgősebb, megvitatást kívánó ügy került a központi igazgatóság elé, voltak az okai, hogy a közgyűlés a terv ellenére már junius 24—25. napjaiban összeült. Az egylet megalakulása óta szokásban volt, hogy a közgyűlések határozatait, valamint az egylet egyéb kiadványait is, minden hazai gyógyszerésznek megküldötték, még ha nem is volt tagja az egyesületnek. Ez az udvariasság bár dicsérendő, de sokkal költségesebb volt, hogysem azt az anyagi bajokkal küzdő egylet túlterheltetése nélkül gyakorolhatta volna. Erre való tekintettel határozták el az 4* 1878.
