Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
48 A többi járások megalakulása a következő évekre esik. Az 1875. évi közgyűlés a tagok örvendetes ib gyarapodásáról számolt be. 1874. évi május haváig mindössze 227 tagot számolt az egylet és ez a szám az 1875. év májusáig 364-re emelkedett. Belátták lassankint kartársaink, hogy az országos egylet menynyire hathatós támasza a magyar gyógyszerészeinek és hogy annak kötejékébe lépni nemcsak hogy minden gyógyszerésznek erkölcsi kötelessége, de a belépést az egyesek jól felfogott érdeke is megköveteli és ép azért, hogy a vonakodók közönyét teljesen legyőzzék, mint ezt történetünk egy másik fejezetében olvashatjuk, mindtöbben és többen hangsúlyozták a belépésnek kötelezővé tételét, a kamarális rendszer életbeléptetését. Említettük már, hogy több járás a kerületek megalakítása ellen nyilatkozott és ennek folytán a kerületi igazgatóságok megalakítása is elhalasztatott. A közgyűlés ebben a tekintetben a várakozás álláspontjára helyezkedett, annál is inkább, mert a kamarákra vonatkozó tervezet, az egylet tagjai között pártolásra talált és mint olyan el is fogadtatott, az alapszabályok módosítása és ekként némi beosztási változtatások tehát kikerülhetetleneknek mutatkoztak, a mi pedig némely járásnak azt az óhaját illeti, hogy a járások ne megyék, hanem a könnyebb gyülekezés tekintetéből, a vasúti czentrumok szerint rendeztes-
