Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
kezébe a tollat. Néni Csupán az egylet megalakítására vonatkozó óhaját nyilvánította levelében, hanem kiterjeszkedett általában az egész gyógyszerészet reformálására is. Mindinkább élénkebbé válik a nyilvános eszmecsere a szaklap hasábjain és többé nem egyesek, hanem megyék vagy nagyobb városok összes gyógyszerészei adják tudomásul nézeteiket kartársaiknak, a társulás szelleme is egyre mélyebb gyökeret ver a magyar gyógyszerészek között és megtenni a maga első gyümölcseit: az orvos-gyógyszerész-egye- sületeket. Szép példái voltak akkoriban ezek az egyesületek az orvos és gyógyszerész közötti barátságos egyetértésnek, a közös megbecsülésnek. Kart karba öltve a közös érdek védelmében, a közegészségügy előmozdításában együtt munkálkodtak ezekben az egyesületekben orvos és gyógyszerész, barátságos működésüket nem zavarta meg a torzsalkodás szülte disharmonia és valóban megható az a folytonos tapogatódzásszerü törekvés, hogy az egyesülés bármily gyenge formája létrejöjjön. Az első fecske ezek között a társas-egyletek között a Szathmár-Mármaros-Ugocsa vármegyék orvos-gyógyszerész-egyesülete volt, a melynek megalakulását még 1862. junius havának közepén kimondották, habár alapszabályai akkor még nem is voltak a helytartótanács által megerősítve és a melyet nem sokkal később a magyar gyógyszerészet Magyarorsz. gyógysz.-egylet huszonötévi tört. . l?
