Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

10 az orvos által előirt gyógyszernek mással való he­lyettesítését, a melyre az első esetben magas pénz- büntetést, (Németországban 100 ezüst márkát), ismét­lődő eseteknél testi fenyítéket és kötél általi halált szabtak külömböző országok törvényei és szabály­rendeletei. Mint említettük, a szerzetesek kolostorai voltak hazánkban az orvosi tudományok első bölcsői, a külföldi és a hazai egyetemek megalakulásával azon­ban mindjobban veszítettek jelentőségükből. 1224-ben II. Frigyes császár állíttatott fel egye­zi, temet Nápolyban, 108§ bau, alakult meg nálunk a veszprémi, — (közel (ToÜ~evvel a bécsi egyetem előtt, a melyet csak 1365-ben nyitottak meg) főiskola, mely a XIV. század elején leégett, de 13Stó-ben már újból felállították Pécsett, L ^4* 1 Szorgalmasan látogatta a magyar ifjúság a hazai egyetemeket, hogy azonban legalább a vagyonosabb és tehetősebb rész egyszersmind a külföldi, különösen az olasz univerzitásokat is ne kereste volna fel tanul­mányainak kiegészítése czéljából, ezt, hogy boldogult Tamássy szavaival éljünk, még feltételezni is vétek volna. Specziális magyar gyógyszereinknek is nagy hire volt ebben az időben; Erzsébet királynéi 1380) királynő vizét az aqua regiát sajátkezűleg készítette Budán a királyi várban és megküldötte minden fejede­lemnek ; messze földön keresett gyógyszerek voltak az oleum karpathicum és a pulvis Pannonicus ruber is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom