Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)
29 dotta ki a debreczeni gyógyszerészt és a helytartó- tanács ugyanabban az évben hevesen kikelt az ellen, hogy még az ország nagyobb városaiban, mint Pesten, Esztergomban és Nagyszombatban sincsenek egyetemet végzett gyógyszerészek, hanem vizsgálásukat a városi orvosok teljesítették, a kiknek bizonyítványa elégséges volt a gyógyszertár önálló vezethetésére, 1759-ben kiterjesztették a gyógyszerészek vizsgálatára vonatkozó régi rendeletet még a kisebb városokra is, kimondván, hogy gyógyszerész-tanulókat mindenütt a városi, a hol pedig ilyen nem volna, a megyei főorvos vizsgálja meg és a bizonyítványukat terjesszék fel a helytartótanácshoz, a mely eseten- kint adja meg a praxisra az engedélyt. A nagyszombati egyetem felállításával mindezek a viszonyok megváltoztak. 1769—71-ben (az évszámokban eltérés van) felállították az orvosi fakultást, ennek keretében a materia medica tanszékét és 1771-ben kötelezővé tették a bécsi egyetem tanrendjét a nagyszombati egyetemen is és a gyógyszerészeket a főiskola látogatására kötelezték. Már maga ez a rendelet kényszeritette kartársainkat, hogy magasabb előképzettségű ifjakat fogadjanak gyakornokul s nor- mativum gyanánt a humaniórák végzését vették tel, mely követelmény a századunk elején szokásjogilag a négy latin osztályban állandósult. Az egyetemi tanfolyam kezdetben csak három hónap volt. Rövid vonásokban adták azon elő a mineralogiát, botanikát,
