Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)
20 a jogukat sértő újítás ellen és azt visszautasították. Említettük, hogy a királyi udvarokban már az Árpádok idejében voltak gyógyszertárak. Ez az intézmény a későbbi századokban is fentartotta magát. Hasonló gyógyszertárakat állítottak fel, ugylátszik a XVI. századtól kezdve főuraink váraikban. Vöröskő várában például már 1676 után volt a Pálffy-grófok- nak gyógyszertáruk, a mely működését az 1831. évi kolerajárvány után szüntette be ; egy 1747-ből származó okirat pedig az Eszterházyakról említi, hogy váraikban gyógyszertárakat tartottak. Több város a gyógyszertárát felesketett szakembernek bérbe adta, sőt bizonyos összeg lefizetése mellett a gyógyszerész magán-tulajdonába is bocsátotta. Ezek voltak a magán egyének tulajdonába átment reál-jogositványok, melyekről a továbbiakban még meg fogunk emlékezni és itt még csak azt hozzuk fel, hogy a király és a helytartótanács ott, hol már volt gyógyszertár, mindig csak a város megkérdeztetésével adományozta a jogot. Mindezek természetesen csak ott voltak érvényben, a hol a városnak volt gyógyszertára, mert ellenkező esetben nem csak a szerzetesek, hanem a borbélyok, khirurgusok is foglalkoztak a gyógyszerek elárusitásával. Ennyit előzetesen a gyógyszertári jogo- sitványokról, most pedig még mielőtt történetünk folytatására térnénk át, szenteljünk néhány szót a
