Schaefer Oszkár dr.: Szülészet 2. A szülészeti diagnosztikának és therapiának boncztani atlasza (Budapest, 1897)
I. Szakasz. Az ivarszervek rendes boncztani viszonyai a terhesség alatt - II. Fejezet. A normalis rendes szülőcsatorna
56 116. ábra. Egy kihordott magzat feje oldalról tekintve. Eredeti ut. photogr. Szöveg- : 5. §. függeléke, 12. és 61. §§. r. = Fr. o. = diameter recta, megfelel a distantia és peripherici fronto-occipitalisnak. o. mj. és o. mj.1 = diám. obliqua maior, aszerint, amint a legtávolabb eső hátsó végpont a kiskutacska, vagy e fölött van. — G. L. = a fej legnagyobb körfogata, arcztartásnál (az elülső végpont submentalis: a trachea), o. 'mi. — 9. o. br. = diam obliqua minor megfelel a distantia és per pheria subocc. bregmaticának. — H. L. a fej legnagyobb körfogata, koponyafekvésnél, nem egészen azonos a peripli, subocc.- bregmaticával. Y. ST.1 és Y. ST.2 = a két legnagyobb fej körfogat, megfelelően a fejtetőfekvés 2 módjának. (L. I. köt. 19., 21. ábra). 117. ábra. U. a. fölülről tekintve. Ered. ut. photogr. Szöveg: 5. § függel. tr. mj. = diameter transversa maior seu biparietal''s; tr. mi. = diam, transversa minor s. bitem- poralis. dik, harmadszor, hogy a méh helyzetváltozásai igen megnehezitik Ítéletünket, különösen akkor, ha, mint az épen szült, jól összehuzódott méhen, a falzat megvastagodott; és mégis, épen egy ilyen esetben találtam én a plica vesico-uterina peritonealist egész a belső méhszájig, ha nem még mélyebben lenvulónak, levonva az anteflectalt helyzetben a fal vastagságát. Láttam két corrosiv-készitményt is, melyekben az art. uterina egyenesen a belső méhszájnak futott; a cervixet vagy egy visszafutó, vagy egy külön ág látta volna el; az egyik esetben a jobboldali uterina a belső méhszáj fölött haladt a méh falába, ellenben baloldalt egyenesen neki futott — tehát egy és ugyanazon készítményen változatosság látható. Hogyha a nem terhes méhen csakugyan megakarjuk állapítani a „méh alsó szakaszának“ felső határát, úgy ezt, mivel csak izomműködésnek az eredménye, máshol nem is kereshetjük, mint az izomzatban, vagyis azt a helyet kell megállapítanunk, ahol a muscularis a
