Schaefer Oszkár dr.: Szülészet 2. A szülészeti diagnosztikának és therapiának boncztani atlasza (Budapest, 1897)

I. Szakasz. Az ivarszervek rendes boncztani viszonyai a terhesség alatt - II. Fejezet. A normalis rendes szülőcsatorna

54

112. ábra. Graviditas extrauterini interstitialis. Szöveg: 44. §.

113. ábra. Graviditas abdominalis Peritoneitis adhaesiva. Szöveg : 45. §._

112 és 113. ábra ered. rajz a münch. női kiin. kész. ut.

menetben odacsipi a szülő csatorna falát (azt a re- dőt a fej előtt, melyet Braune szűk medenczés fagy. metszetén látunk, a contractiot követő elernyedésnél képződöttnek tartom) másrészt, mert a vagina ivalaku (előrefelé concav) lefutású, és igy előbb ezen görbe vonalban megkellene feszülnie, hogy részt vehessen a nyújtásban; de azért sem vehető föl egy mélyebb rögzítő pont, mert amidőn a fej legnagyobb körforgatával áthaladt a medencze bemenetén, a spinae ischii magasságába jutott, tehát még a nyaki csatornában s igy a b) pontban fölhozott rögzítő pont fölött van. Az is tény, hogy ilyen, rongáló nyújtásból eredő, hüvelyszakadások nem fordulnak elő.7

A ..méh alsó szakasza“ megvan tehát már a terhesség alatt is, és pedig az első felétől kezdve. Vannak (Hofmeier, Buge, Veit), akik azt vitatják, hogy mint boncztani alkotórész fönnáll a terhesség idején kívül is, és támogatják föltevésüket ama viszonynyal, amely fönnáll a méhet boritó peritoneum és a méh véredényei között. Én éppen ez okból nem fogadom el e föltevést. Úgy, mint ők, az épen elmondottakban a „méh alsó szakaszának“ alsó határa gyanánt a belső méhszáját jelöltem meg, de nem csak a decidua viszonyai miatt, sem pedig a belső méhszájnak a szülésig való átjárhatatlansága okából

7 Tölcséralaku medenczéknél hüvelyszakadások tényleg csak nekrosis vagy erőszak utján támadnak.