Schaeffer Oszkár: A szülés tanának és a műtevő szülészetnek alapvonalai atlaszszal (Budapest, 1897)

A) A szülés a gyakorlati szülészet szempontjából

— 9

3. Harántul fekvő kis magzatoknál: ..evolutio spontanea“ és a „partus conduplicato corpore“ (52—56. ábra). (12. $.).

III. csoport : A magzatnak olyan fekvései és beigazo- dásai, melyek önmagukban rendellenessé teszik a szülést :

1. Fej fekvéseknél — deflexiós tartások:

a) Oldalsó fönnakadás az egyik csipötányéron (1. 23. §. C) és további deflexioi b — d:

b) fejtető-fekvéses beigazodás. a megszületés II. módjával, a melltől távolodó állal (rendellenes akadályok eseteiben (27., 28. ábra) (13. §.);

c) homlok-fekvés nagy fej esetében, főképen ha az áll hátraforgott (29 —-33. és a szövegben a 13. ábra) (U. #.);

d) arcz-fekvés, áll hátra (40—42, s a szövegben a 8. ábra) (15. §.);

e) fönnakadás középütt a medenczebemenetében (23. §.) és végső deflexiója f:

f) elülső- és hátulsó fül-fekvés (16. §.);

g) beékelődés a promontorium és a symphysis közé (lapos med.);

h) beszorulás a kis medenczébe (egj'Sz. sziik.) = paragomphosis (1. nyakszirtfekvóst és 23. §. C.);

i) eltorlaszolás (eliilfekvő fej előesett végtaggal).

2. Medencze-fekvéseknél:

a) az utoljára jövő fej hibás forgása; nyak- szirttel hátrafelé (18. §.) :

a) az állcsúcs közeledett a mellkashoz; az arcz születik meg először (93. ábra) (kedvezőbb);