Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Első Fejezet. Szájvizsgálat
4 fárasztják a beteget, de ez a kisebbik hátrány, hiszen azon néhány látogatás után, melyek alatt a fogmű elkészül, ezt a hiábavaló fárasztását hamar kiheveri, talán észre sem veszi, illetőleg csak akkor, jut ennek tudatára, ha más fogorvos kezelésébe kerül. Másodszor és leginkább a fogorvos egészségére káros a betegnek alkalmatlan elhelyezése a műtő- székbeni, mert egyrészt fárasztóbb reája nézve minden egyes szájvizsgálat, másrészt pedig ez a folytonos fárasztása a szervezetnek mindennap többször ismétlődvén, idő előtt kimeríti a fogorvos egészségét és mert a betegnek helytelen elhelyezése az orvost egészségtelen testtartásra kényszeríti, ez okozója lesz a fogorvos többféle foglalkozásbeli megbetegedésének. Rossz elhelyezésnél a beteg fejebúbja van alátámasztva, mellét kidülleszti, háta nem érinti egész terjedelmében a szék támláját. Ez nem nyugalmas helyzet, tehát fárasztó a betegnek. Ha a szék ülőkéje alacsony az orvos nagyságához képest, akkor, hogy a szájba bepillanthasson, derekben meghajlik, sőt a fejét is jobbra hajlítja, ami a baloldali derék- és nyakizmokat kifárasztja. A szemek sem állanak egy síkban és alulról felfelé nézvén, szintén meg vannak erőltetve. A test súlya főképpen a jobb lábon nyugszik, tehát azt túlterheli. A szájvizsgálatnál gyakran észlelhető hiba továbbá, ha az orvos a szájzugot ujjaival félrehúzza, ami egyrészt nem esztétikus és másrészt megnehezíti a beteg távozása után a kéz desinfekcióját, melynek pedig a fogorvosi gyakorlatban alapossága mellett mégis gyorsnak kell lennie. Jó elhelyezésnél a beteg fejq tarkójával nyugszik a fejtartón és ezért háta is egész terjedelmében a szék támláján pihen. Ez a helyzet nyugalmas, ennélfogva nem fárasztó. A széket oly magasra kell beállítani, hogy a beteg szája valamivel magasabb legyen az orvos szemsíkjánál. Ezért egyenesen állhat, szemei majdnem a végtelenre beállítva, tehát a derék- és szemizmok különösebb megerőltetése nélkül. A szájzugot második szájtükörrel húzza félre, ujjai tehát nem érintkeznek a beteg nyálával. Az így meginduló szájvizsgálat betegnek és orvosnak egyaránt kellemesebb, gyorsabb és egészségesebb. A szájvizsgálat eszközei első sorban a szájtükör, mellyel egyrészt fényt vetünk a szájba, másrészt pedig arra szolgál, hogy az egyenes rápillantásra hozzá nem férhető szájképleteket (pl. a fogak nyelvi felületét) tükörképben lássuk. Van sík és homorú szájtükör. Az előbbi természetes nagyságban tükrözted a képleteket, utóbbi nagyítva. Megszokás dolga, melyiket használjuk. Nagyon fontos a szájtükör sterilizálásának kérdése. Sajnos, az általános használatban lévő száj tükrök alig, vagy nagyon nehezen sterilizálhatok. Ebben a tekintetben valóban sürgős szükség volna reformra. A mostani tükröknél az üveglap, tehát a tulajdonképpeni tükör nem emelhető ki a fémkeretből. Keret és tükör közé könnyen szivárog nyál, tehát
