Salamon Henrik dr.: Összegyűjtött apróbb dolgozatok (1892-1908) (Budapest, 1908)
IV. Különfélék
Különfélék 281 Ide igtattuk ezen történelmi nevezéktant ismertetést már azért is, mert világot vet több magyar kifejezésre, melyeket fönnebb felsoroltunk. Fogany (ajánlja Iszlai.) (dentin.) A „ dentin" kifejezés mellett szükségünk van egy magyar szóra és ezen fogalom jelölésére; az „any“ képző itt nem a Bugát-féle rossz értelemben veendő (mint iblany, hamany stb., mely kifejezések teljesen értelmetlenek), hanem meg van ezen képző jó magyar szavakban is mint: arany, savanyú stb., ezért nyelvészeti szempontból nem kell idegenkedni a „fogany“ szótól; tárgyi szempontból pedig épen megfelel, mert rövid és velős és további szükséges összetételekre is alkalmas (pl, foganysejt-odontoblast) miért is megfelelőbb, mint a különben jó, de igen hosszú „fogállomány“ szó. Abonyi, (Iszlai ajánlatára) a fogany szót használja, továbbá használja egy helyen a „fogcsont“ kifejezést, mi azonban nem helyes (valószínűleg a „gyökcsont“ mintájára készült, melyet Árkövy használ egy helyütt). Dr. Rudas: fogállomány (Odontoskóp 1893. II. fűz.) Foganysejt (Iszlai ajánlása) (odontoblast). Ez összetételnél szembetűnően mutatkozik a ,,fogany“ szó szükséges volta, pl. fogállo- mányképzősejt, milyen hosszú volna.
