Salamon Henrik dr.: Összegyűjtött apróbb dolgozatok (1892-1908) (Budapest, 1908)

IV. Különfélék

Különfélék 265 Kis János 1806-ban pályadíjat nyert „A magyar nyelvnek mostani állapotáról, kimível- tethetése módjairól, eszközeiről“ czímű érteke­zésében, következőképen nyilatkozik: „Uj szókkal két féle képpen lehet gazda­gítani anyai nyelvünket, vagy úgy, ha más ide­gen nyelvből kölcsönözzük azokat és a magunké természetéhez alkalmaztatjuk; vagy úgy, ha az eddig is ismeretes szóknak új végződéseket vagy másképp új formákat adunk............. Mennél jobban megesmérkedünk pedig a külföldi nemzetekkel, mennél több tudománybeli matériákat akarunk magyarul kidolgozni, annál több dolgokra találunk, melyeket eddig ismere­tes magyar szókkal kitenni nem lehet ............ . . . az ollyan még magyarul meg nem neve­zett gondolatok, mellyeket jobban magunk talá­lunk fel és így mintegy a magunkéból vesszük, vagy a mellyeket más eredeti nyelvű pallérozott nemzetek is a maguk nyelvén újonnan formált szókkal nyomtak ki, talán legtanácsosabb volna nekünk is a magunk módunk szerint új szókkal kifejezni.“ Az alább összeállított rövid és nagyon is hézagos fogászati műszó-gyűjtemény összeállí­tásában ezen elvhez ragaszkodtam, szem előtt tartva azonban azon nem kevésbbé igaz és megszívlelendő igazságot, melyet Verseghy 1826-ban következőképen fejezett ki: „a mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom