Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Bevezetés

ankerung), de ennek a kifejezésnek horderejét és fontosságát nem ismeri fel és nem is használja ki.

Preiswerk beosztása a következő (112. o.):

1. Suspensionbrücke (lebegőhid),

2. Schv/ebebrücke (lebegőhid),

3. Sattelbrücke (nyergeshid),

4. Plattenbrücke (lemezeshid),

5. Kombinierte Brücke (kombinálthid).

Itt az a hiba csúszott be, hogy „Suspension" és „Schwebe“ azonos jelentésű szavak, az egyik latin, a másik német nyelven.

A 114. oldalon:

1. festsitzende Brücke (szilárdan ülő hid),

2. abnehmbare Brücke (levehető hid),

3. nur durch den Zahnarzt abnehmbare Brücke (csak a fogorvos által levehető hid).

A beosztási elv és a definíció megbízhatatlanságáról majd későbben szólok.

Schenk Fritz dr. (Wien) tollából, az „Ergebnisse der gesamten Zahnheilkunde“-ben (Wiesbaden 1913. 3. évfolyam 4. füzet), nagyobb dolgozat jelent meg: „Moderne Brückenprothesen“ név alatt. A már fentjelzett alapfogalmak: Stützpfeiler, Brückenpfeiler, Stütze, Träger össze-vissza dobatnak és egymással felcseréltetnek. Némelykor oly feltűnő módon, hogy ugyanazon oldalon (113. o.), ahányszor az élöfogra gondol, mindig más és más szakkifejezést alkalmaz: Brückenpfeiler, Stütze, Träger. És a 341. oldalon, a hatodik sorban, alulról „Stützpfeiler“ az élőfogat jelenti és három sorral tovább fent „Stützpfeiler“ elnevezéssel azt az arany-inlay-t jelzi, mely a hidat az élőfogba rögzíti!

A pótfogak összességének megjelölésére „Zwischenstück“ („közbenső rész“) elnevezést használ (347. o.).

A rögzítés technikai szerkezetének megjelölésére „Verankerungsvorrichtung“ (elhorgonyzási készülék) kifejezést is alkalmazza.

Általánosságban Preiswerk hidpótlás-beosztásához csatlakozik, azt „jól áttekinthető“-nek nevezi, sőt „osztható“ és „inlayhidak“ elnevezésekkel még bővíti, miáltal a rendszer még logikátlanabb lesz, mert különféle beosztási elvek összecserélődnek benne.

Kifejezésekről, mint: „fix — (tehát csak a műtő által) levehető hidaku (aláhúzás tőlem) és „fix osztott hidak“, majd későbben szólok.

Végpillérnélküli hidakat „attachement“-nak nevezi (353. o.). Más szerzők „Schwebebrücke“ (Preiswerk), „Extensionsbrücke“ (a legtöbb szerző); „einfüssige Brücke" (Wustrow) elnevezést használnak. Tehát mindenütt különféleségek, illetve bonyodalmakra alkalmat szolgáló szakelnevezések.

Áttérek most a legújabb német munkákra, melyek sok tekintetben kiválóak és az angol-amerikaiakkal nemcsak egyenrangúak, de különösen az anyag tudományos megalapozásában azokat felül is múlják, sajnos azonban az alapfogalmak és a rendszertan tekintetében még mindig maradiak és esetlenek.

Schröder tanár „Brückenarbeit“ (Deutsche Zahnheilkunde, külön- füzet Walkhoff O. tiszteletére. Leipzig 1920) cimü értekezésében következő elnevezéseket használ:

9