Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 3. A hídpótlások beosztása a pillérezés szerint - C: A hídtest

egyéb, zavart előidéző szinonimák, mint „lebegő hidak“, „extenziós hidak“ (Preiswerk), „szabadon lebegő hidak“ stb. nélkülözhetők. Nyílt hidak oly függő hidak,J) melyeknél a hidtest csupán rágó felületbőt áll.* 2) Ezen szerkesztés által a hidtest és a medernyújtvány között egy könnyű módon kiöblíthető, tág, nyílt tér keletkezik. A hid a tisztíthatóság szempontjából hygienikus előnyt jelent,, különösen a Schröder által ajánlott formában (28b. ábra). Azonban erőltetett — sőt azt lehetne mondani: természetellenes — viszonyokat teremt a pofanyálkahártya és a nyelv számára. Ha ezen képletek érzékenyek (glossitis chronica stb.), ezen forma ellenjavalt. Hézagos hidak oly függő hidak, amelyeknél a hidtest és meder- nyújtvány között hézag marad.3) Ezen név és a belőle eredő definicio ellen az lehetne a kifogás, hogy a „hézag“ igen relativ fogalom. Úgy is van. Csakhogy egyálta­lában szükségtelen a hézag terjedelmét pontosan megmérni. A „hézag“ fogalma oly közismert, hogy ezen hid-alfaj megítélésénél zavar még akkor sem támadhat, ha a hézag kisebb vagy nagyobb volna, hiszen a „hézag“, mint ilyen, bármikor is felismerhető. A 29. ábra a hézagos hid két alakját mutatja: a) öblös, b) ferde- síkú, hézagos hid. A kettő között, hygienikus szempontból, az utóbbi a kedvezőbb. Schröder a függő hidak ezen két alfaját, melyet én „nyílt“ és „hézagos hid“-nak nevezek, egymástól meg nem különbözteti, hanem a „sza­badon lebegő hidak“ közös név alatt tárgyalja (i. h. 177. old. 8—10. ábra), ami rendszertanilag helytelen, mert mindkét hidforma igen distinkt jeggyel bir. A két alfajnak, tehát a „függő hidak“ mellékfajának közös előnyei a következők: a) a kedvező tisztántarthatóság; b) fogextrakciók után, mint állandó pótlás, azonnal behelyezhetők; c) a hidtest alatt kikezelt, de pillér céljára alkalmatlan gyökerek meghagyhatok, mert esetleges újabb kezelésre hozzáférhetők; d) a medernyújtvány nyálkhártyája szabadon marad, ami különösen azoknál az idült betegségeknél fontos, melyek ezen szövet ellentállóképességét csökkentik, mint a lues, a nephritiszek és egyes ipari megbetegedések. Közös hátrányuk: a természetellenes anatómiai alak. II. Támasztott hidak olyan hidak, melyek fogakra és lágyrészekre vannak elhorgonyozva. A hidak ezen mellékfaját „támasztott hidak“-nak nevezem azért, mert a többi, közös hidjegyen kívül, még egy külön jeggyel bírnak abban a körülményben, hogy a medernyújtványra támaszkodnak. Az érintősík terjedelme szerint két alfajra osztandók: 1. Érintő hidak oly támasztott hidak, melyek a medernyújtványt csak vonalszerűén érintik. A hidak ezen alformáját, habár a legrégebbi hidforma, a beosztások­nál egyetlen egy szerző sem találta figyelemreméltónak és ezért ez- ideig ismeretlen is maradt. 1) A definíciót illető elvi magyarázatról ne feledkezzünk meg. 2) Teljesen kialakítva nyerges hidat jelentene. ’) Teljesen kialakítva érmtőhidak volnának. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom