Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 2. Tudnivalók a beosztásról - B: A hídpillér

A hid helyi alapzata az állkapocs-csont, a medernyújtvány csontos szerkezete (vastagság, tömöttség), az állkapocs-csonthártya és a gyökérhártya közti felfüggesztő rostok, a ligamentum circulare, a lágyrészek párnazata az állkapocs gerincén és végül a száj és nyelv nyálkhártya- jának állapota. Ezen élő szervek általában mathematikai értékelésre hozzá nem férhetők, mert ha meg is volna a lehetőség a fogorvosi hid tervezésének és építésének idejében, állandóságukban oly ingadozásoknak vannak alávetve, hogy a helyi alapzatot magát értekelésre alkalmatlannak kell tekintenünk, a mi különben nem zárja ki azt — sőt szigorúan kötelességünkké is teszi, — hogy ezen bizonytalan faktorok fölött győzedelmeskedjünk és pedig pontos megfigyelés, minden gyógytényezőbe való mély orvosi behatás és annak kiaknázása által, első sorban az indikáció felállításánál (Röntgen ellenőrzés stb.), továbbá a kivitel alkalmával (a tehermentesítési lehetőség kihasználása).

Elemi alkotórész B: A hidpillér.

Pillér alatt értjük azt a természetes fogat, amelyre a hidhorgony segítségével a hidtestei megerősitjük.

Ezen fogalom-meghatározás által minden félreértés ki van zárva. Aki ezt egyszer elsajátítja, soha a pillért a horgonnyal vagy megfordítva össze nem fogja cserélni. A bevezetésben már felsorolt, az irodalomból vett példák eléggé bizonyítják az eddigi sajnálatos, tudományos alapot nélkülöző beosztási eljárásokat.

A „természetes fog“ elnevezés minden egyéb megkülönböztetést, mint „korona“ vagy „gyökér“ feleslegessé tesz, mert rendszertanilag nem is fontos és könnyen oly mellékességekhez vezethet, melyek a definíciót szükség nélkül megterhelik, mint pl. Schenk Fritz-nél (de más szerzőknél is) „. . . auf feststehenden Pfeilern im Munde ruht, welche teilweise durch gesunde Zähne, teilweise durch zu diesem Zwecke präparierte Zahn- oder Wurzelstümpfe gebildet werden“ (i. h. 311. old., aláhúzás tőlem), (. . . szilárdan álló pilléreken a szájban fekszik, melyeket részint természetes fogak, részint ezen célra előkészített fog- vagy gyökércsonkok alkotnak). *)

A hidpillérektöl való igénylés. Ezen kérdés széttagolása annyiban függ össze a rendszertani szemlélettel, hogy általa a hidpótlások beosztásánál felhasználható segédadathoz jutunk. A kérdés e helyen különben csak oly határok között lesz tárgyalva, amilyeneket a rendszertani cél nyújt.

A hid az egyes pillérre és a további kihatásban az egész pillérrendszerre (pillérezés) szükségszülte megterhelést jelent. A pillér és pillérezésnek a megterhelés kérdésével való megkülönböztetése már azért is szükséges, mert a pillérezés megterhelési értéke nem mindig azonos az egyes pillérek megterhelési értékének arithmetikai összegével. A megterhelési lehetőségnek többlete is keletkezhetik, * 2)

') Gyökércsonkot, tehát a gyökérből visszamaradt igen kis részt, pillérül egyáltalán nem használhatunk.

2) Ezen plus alig érheti el a Simon által lehetségesnek tartott, azt a nagyságot, amelyről azt irja: „... so dass die Zähne ohne Schaden ein Vielfaches der ihnen von der Natur zugedachten Arbeit zu leisten vermögen“. („. .. úgy hogy a fogak károsodás nélkül a nekik a természet által megengedett munka többszörösét elvégezni képesek“, i. h. 99. o.).

31