Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Második fejezet: A hidpótlás fogalma

7. A hidpillérek anatómiai jellege: Fogkoronák, gyökerek.

8. A hidpillérek elosztása: Csak a végeken (egyívű), a középen is (többivü), az egyik végen pillér nélkül (lógó [Anhänger], Extension).

9. Horgonyzat: csak fogakra vagy fogakra és lágyrészekre is (proc. alveolaris).

10. A rágónyomás átvitele: csak fogakra vagy a lágyrészekre is.

11. Térfoglalás: csak a medernyújtványon vagy a szájpadon is (kengyeles, lemezes hidak).

Körülbelül ezek volnának azon jegyek, melyek minden hidpótlás fogalmában benfoglaltatnak.

Melyek most azok, melyek a nemet illetik és mely jegyek azok, melyek az egyes fajok fogalmához tartoznak ? Vizsgáljuk azokat ez- irányban, a fenti sorrendben.

1. Anyag: Határozottan faj fogalom, mert egyik hid fémből készülhet, a másik fém és porcellánból stb. Tehát oly jegy, mely nem minden hidra illik.

2. A rögzítés módja-, tehát kivehető, vagy a beteg által ki nem vehető, vagy csak orvos által kivehető. Szintén faj fogalom, mely csak bizonyos hidféleségekre illik.

A rögzítés eszközei: Koronák, csaposfogak stb. az sem nemi, hanem faji fogalom, mert úgy az egyik, mint a másik hidat illeti.

4. Ragasztószerek: annyira alárendelt jegy, vájjon a hid cementtel van felragasztva, vagy pedig kloroperkával, hogy még mint fajjegy sem szerepelhet és ily módon minden definicióból teljesen kiesik. Egyszerű modus precedendi a hidpótlás behelyezéséhez, mint pl. a horgonyok felcsavarása stb. Tehát sem nemi, sem faji jegy.

5. A pótfogak egybekapcsolásának módja: igazi fajjegy, mert vannak hidféleségek, amelyeknél a pótfogak egymással össze vannak forrasztva, viszont vannak olyanok is, amelyeknél azok öntve vagy odaragasztva vannak (csövesfogak, Steel-facetták).

6. A hidtest viszonya a processus alveolarishoz: Fajjegy, mert ismerünk szabadon lebegő hidakat, olyanokat is, melyek nyereggel felfeküdnek és olyanokat, amelyeknél sem az egyik, sem a másik meg nem történik. (Lásd későbben a systematikában).

7. A hidpillérek anatómiai jellege-. Fogkoronák vagy gyökerek, még nem is fajjegy, legfeljebb csak másodrendű jegynek lehetne tekinteni, ha különösen arra fektetnénk a fősulyt, például, hogy egy szilárd hidat, mely kizárólag fogakra van helyezve, megkülönböztessünk oly hídtól, mely csakis gyökerekre van felépítve.

8. A hidpillérek elosztása: Ez is csak fajjegy, mert a pillérek bármilyen elosztása mellett a hid egyszer szilárd, majd levehető lehet stb.

9. Horgonyzat: Csak fogakra, vagy fogakra és lágyrészekre, itt találkozunk először a hid egyik nemi jelével, mert minden hidpótlást kivétel nélkül természetes fogakra kell horgonyozni (lágyrészekre lehet is, nem is), legyen az szilárd vagy levehető, fémből készült vagy porcellánból, birjon-e pillérekkel mindkét végén vagy csak az egyiken. A „természetes fogak“ jegye nélkül hid nem létezik, ez tehát nemi jegy és mint ilyen a hidpótlás definíciójához tartozik.

10. Rágónyomás átvitele: csak fogakra vagy fogakra és lágy20