Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Bevezetés

következőkben jelzi: „Durch dieses Labyrinth tausendfältiger Verknüpfungen mit dem Ariadnefaden der kritischen Betrachtung hindurchzufinden, mit dem Rösselsprung des Systemgedankens, (aláhúzás tőlem!)* die wichtigsten Konzentrationspunkte herauszuheben ...“])

Az eddig megjelent első kötet még nem foglalkozik hidpótlással,. de a letárgyalt koronapótlásokkal kapcsolatban a hidpótlásról szóló- mükifejezéseket is használni kényszerült. Sajnos „rendszergondolat“ nyomát sem lehet nála megtalálni.

Nem kevesebb, mint hat elnevezést:

Brückenpfeiler (hidpillér),

Pfeilerkapsel (hidtok),

Tragpfeiler (hordópillér),

Stützkapsel (támtok),

Brückenpfeilerkapsel (hidpillértok),

Stützzahn (támfog)

használ a hidpótlás két alapelemének megjelöléséhez és pedig felváltva,, hol a természetes fog helyett, későbben ugyancsak egy technikai készülék (tok stb.) helyett, sokszor még egy és ugyanazon az oldalon (47. o.). Ha az igen tisztelt szerző a hid két alapfogalmával iiy gondatlan szemfényvesztő játékot üz, mit lehet várni „rendszergondolatától“ a különféle hidnemek leírásánál ?

Simon Arthur vezérfonala: Zahnärztliche Kronen- und Brückenarbeiten (Berlin, 1921) igen szép és rendszertani szempontból kellően átgondolt munka. De itt is találjuk a szakkifejezésekkel való gondatlan játékot: Brückenpfeiler, Pfeiler, Ankerzahn, Stützzahn, Stützpfeiler, Befestigungsmittel (hidpillér, pillér, horgonyfog, támfog, támpillér, rögzitő- szer), amellett egy és ugyanazon oldalon (111. o.) „hidpillér“ szóval egyszer a sarokfogat és néhány sorral alább az ablakos koronát illeti. Pedig éppen Simon könyvében találkozunk gondolatokkal és kifejezésekkel, melyek a hidpótlás rendszertanának magvát megközelítik, pl. a 86. oldalon, amikor „Hauptpfeiler“ és „Nebenpfeiler“ (főpillér és mellékpillér) és a 101. oldalon, amikor „einfache Verankerung“-ról (egyszeres horgonyzat) szól. Az elsővel az élő fog igénybevételének fokát jelzi, az utóbbival pedig azt a körülményt, hogy pillérül csak egy fog szolgál. Vagy amikor a 108. oldalon azt Írja: Und zwar soll das durch die Form des Befestigungsmittels (mialatt az aranykoronát, csaposfogat, stb. érti) erreicht werden und nicht durch das zur Fixierung benützte Zement“.2) Sajnos későbben gondtalanul — hogy úgy mondjam ön- tudatlanul — halad el e gondolat mellett anélkül, hogy azt kiaknázná. Hogy ez mikép történjék, jelen munkám meritorikus részében ki fogom mutatni.

Klughardt Adolf „Beitrag zur Konstruktion der Kronen- und Brückenarbeiten“ (Berlin, 1921) és C. Fritsch „Leitfaden für Kronen und Brückenarbeiten“ cimü munkájában (Berlin, 1921) ugyanabba a hibába esnek, mint a megelőzőleg idézett szerzők : mindig az a gon9 „Ezen labyrintus ezerféle csomóján át a kritikai elmélkedés Ariadnefonala segítségével keresztülhatolni, a rendszergondolat lóugrásával a legfontosabb koncentrációs pontokat kiemelni. . .“

2) „Azt pedig a rögzítő eszköz (aranykorona, csaposfog stb.) formája által érhetjük el, nem pedig a rögzítés céljából használt cement által“.

11;