Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

I. Fejezet. 1828-1825. A családi otthon. Vidéki viszonyok. Pesti egyetem, Balassa, Markusovszky. 48-as események. Szabadságharcban való részvétel. Szabolcsba való internáltság

ELSŐ FEJEZET.

A forrongások és átalakulások ezen időszakában, 1828. évi december hó 20-án született Korányi Frigyes Nagykállóban, Szabolcs megyében. Abban a megyében, amely a legmagyarosabb értékeket termelte ki, a Bessenyeiek és Kállayak megyéjében, amely Krúdy Gyulának az igazi magyar gentrv-élet ősforrását szolgáltatja. A természettől megáldott, dúsan termő vidék, hátterében Tokaj hegyeivel, előtte pedig a délibábos nagy magyar alfölddel. Édesatyja Korányi Sebald, a maga korában a vidéknek jelentős orvosa volt, akit nemcsak az orvosi prakszis, a kenyérkereset, a megyei közélet és a családi gondok foglalkoztatnak, de mint született orvos időt talál magának a továbbtanulásra, sőt ami ezen időben sokat jelent, a tudományos munkálkodásra is.

Édesanyja a régimódi «mater familias». A ház, amelyben laktak, s amelyet ma már a Szabolcs vármegyei Orvosszövetség emléktáblája jelöl, egyszerű fa- kerítéses, kétablakos, puritán alföldi ház, előtte a Nyírség fái, a nyírfák és akácfák. Az apa köztiszteletben álló pozíciója és foglalkozása összehozta gyermekét a különben exkluzív természetű szabolcsi úri famíliák gyermekeivel s amikor elemi iskoláit bevégezte, Miskolcra került gimnáziumba, majd tanulmányait Szatmáron és Egerben folytatta. A későbbi szónok már ezen zsenge korban megnyilatkozott. Az iskolai