Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

III. Fejezet. 1861-1866. Docentura. Rókusi idegosztály főorvosa. Ideggyógyászati munkák. Küzdelem Sauer tanszékéért. Tanári kinevezés

48

ráírta azt a valótlanságot, hogy protestáns vallásra tért át.

Károlyi anyámat a legmelegebben fogadta. Azonnal elment vele Majláthhoz, azután ketten elmentek Őfelségéhez. A kineveztetési okmányt a kabinet-irodában megváltoztatták és Károlyi e jó hírrel tért vissza anyámhoz, aki sietve utazott vissza Pestre.»

Markusovszky az 0. H.-ban 1866. évi augusztus hó 5-én a következőképpen jelenti be Korányi professzorrá való kinevezését«Korányi Frigyes dr., Szabolcs megye volt főorvosa, egyetemi magántanár az idegkórtanból, Ő cs. és kir. Felsége által a belgyógyászat rendes tanárának neveztetett ki a pesti egyetemnél a sebészek számára. Meg vagyunk győződve, hogy a magyar orvosi közönség örömmel fogja venni ügyfelünk ezen kinevez tetését, ki azt ernyedetlen szorgalma, szilárd tudományos törekvése és munkálkodása által teljesen megérdemli. Elvárjuk, hogy nemcsak tanítványait a gyakorlati élet kívánta ösmeretek birtokába, készültségükhöz mért oktatás által fogja juttatni, hanem hazai tudományosságunk s hivatásunk emeléséhez is erélyes munkálkodása által sikeresen járulni.»

Kinevezésével, 38 esztendős korában, Korányi Frigyes révbe jutott. A változatos és küzdelmes fiatalság elérte célját, de Korányi Frigyes munkássága igazában ettől az időtől kezdődik.