Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
II. Fejezet. 1852-1861. Nagykállói exsilium. Külföldi utazások. Orvosi Hetilap megteremtése. Tudományos munka kezdete. Pályadíjak teremtésére szolgáló mozgalom. Közegészségügyi problémák. Szabolcs vármegye főorvosa. Házassága. Internáltság megszűnése
32 Boyer, ki a sebészetet igyekezett okszerű kórbonc- és élettani alapokon fejleszteni. Andral itt írta gyönyörű elemzési munkáját a lobról s szerezte gazdag kórbonc- és gyógytani tapasztalatait. Itt működött az ismert nevű Cruveilhier és Velpeau.» Ebben az időben Pióry működik e helyen, akinek realitásától nincsen elragadtatva. A váltólázról adott éppen elő, amelynek a következő fajait állítá fel : láz, homlok és bordaközi ideg zsábája, nehéz kór, gutaütés vérömleny nélkül és elmezavarodás. Közös tünet a lépmegnagyobbodás, s gyógyszer a kina. Felkeresi a Salpatriére-t, amelynek elmebeteg és gyógyíthatatlan betegeket magában foglaló osztálya nagyon deprimálja, s nagyon megnyeri tetszését a Hospice des Enfants trouvés, amely példája annak, ■«hogy az emberiség megakadályoztathatatlanul halad a tökélyesedés útján». Az Academie des Sciences egyik gyűlésében meglátja Cl. Bernardot, Regnaultot, de általában megállapítja, hogy Franciaországnak fényes orvosi korszaka lejárt. «A sebészet meddő bonctani subtilitásokba és műtéti túlzásokba esett, a belgyógyászat egyoldalú irányok követése által elsilányult, a kórtan alapos és világos nézetek hiánya miatt, a régi bűnébe, az onto- logikus rendszerezésbe esett vissza.» Vendégei Párizs egyik legkeresettebb orvosának, a magyar származású dr. Grubynak, aki egyike volt az elsőknek, akik a mikroszkópot a betegágy szolgálatába állították. (Emlékezés Gruby Dávidról 0. H. 1899. 48. sz.) Boulogne és Folkestonen át Londonba vezet utuk végső állomása. Ügylátszik, Hirschler társasága is tette, hogy különös kedvteléssel tekinté meg a szemkórházakat, elsősorban a «The Royal London Ophtal- mic Hospital, Moorfields»-et, ahol a kiváló ophtalmo- logusok (Bowman, Critchert, Dixon, Streatfield, Poland,
