Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
Befejezés. Temetése. Korányi-szobor leleplezése. Korányi-centenárium
133 amely vissza akarja téríteni a nemzetet a nem egészséges életből a meggyógyulás acélsínéire. A magyar orvosi kar olyan hadsereg, amely nem fegyvert visel és mégis fegyver van a kezében, amely nem lovagi páncélt ölt és mégis felvan vértezve : villogó vértjével a tudásnak s nem a kard, hanem a scalpel van a kezében, amellyel operál, védi, óvja és visszavezeti a betegeket az egészség útjára. Meghatott lélekkel állunk a nagymester, káptalanalapító Grál-lovag kőszobra előtt. Ez a szobor a maga mezítelenségében megmarad itt, ugyanúgy meg kell maradnia a magyar nemzet lelkében Korányi Frigyes emlékezetének. Ezelőtt két héttel egy kődarab állott előttem, amelyet az ismeretlen hősök emlékére állítottak fel, amely kő mögött 600.000 elesett katona állott. Most egy ismert katona előtt állunk, de mögötte ott vannak százezerszámra azok az ismeretlen katonák, akiknek Korányi Frigyes adott gyógyulást. Az ismeretlen meggyógyítottak és a gyógyulást váró milliók nevében hálás kegyelettel teszem le a kormány koszorúját az ismert katona, a nagymester, a Grál-lovag szobrához.» Ezen alkalomból az Erzsébet-szanatóriumhoz vezető utat Báró Korányi Frigyes-útnak nevezték el, a Közmunkatanács hozzájárulásával. 1928 december 20-án volt száz esztendeje annak, hogy Korányi Frigyes született. Az évforduló alkalmat adott arra, hogy felidézzük emlékét. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi kara Korányi Frigyesnek 1887-ben a rektori méltóságról való lelépése alkalmából tett, a korona leromlása folytán elértéktelenedett alapítványát, amelynek négyévenkénti kamatai orvostanhallgatók jutalmazására szolgáltak, négyezer pengővel egészítette ki. Az évforduló napján, december 20-án, a kar dékánja, báró Kétly László, köriratban szólította fel az orvosikar
