Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
Befejezés. Temetése. Korányi-szobor leleplezése. Korányi-centenárium
132 Frigyes szívéhez talán legközelebb volt nőve, mert eredményessége jóleső, büszke öntudatot adhatott mindazoknak, akik ebben a munkában résztvettek és igazolását annak, aki annak megteremtésén oly sokat fáradozott. A szoborfelavató beszédét Bókay János mondotta, aki költői szárnyalású beszédében Korányi Frigyest az utolsó igazi Grál lovagnak nevezte el, akik Titurel- Balassa János körül csoportosultak, megőrizni a Grál- szentséget, a magyar orvosi tudományt, hogy azt az utódoknak fényben, ragyogásban adhassák át. A magyar királyi kormány nevében dr. Vass József m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a következőket mondotta : «Az ünnepi szónok Grál-lovagokhoz hasonlította azokat a nagy férfiakat, akik közül egyiknek emlékét márványban megörökítve most ünnepeljük s a Grál-lovagoknak utolsója áll itt márványból előttünk s utána csak epigonok jöhetnek. Én ezt a kijelentést megkorrigálom, mert úgy érzem, hogy a Grál-lovagok káptalanja halhatatlan és a Grál-lovagok testületé önmagát rekonstruálja s ennek az ünnepi szónok maga is tagja. Büszke és boldog vagyok, mint magyar miniszter, hogy Magyarországon virul a Grál-lovagok káptalanja és ennek a káptalannak az orvosok a tagjai. Serlegünk tartalma a magyar nemzet egészségének kincse, amelyet a tudomány páncéljába öltöztetve, a szeretet és a bátorság pallosával őriznek. Ennek a káptalannak nagymestere volt Korányi, akinek képét kőbe véste a hálás kegyelet keze, hogy halhatatlanná tegye a szeretetnek azt a dinasztiáját, amelyet megalapított s amely dinasztia szolgálva uralkodni kíván azok felett a bajok felett, amelyek a magyar nemzet egészségét fenyegetik. Heroikus munka ez és itt, ahol a természet ölén állunk, intő jel arra, hogy a modern ember térjen vissza nem egészen egészséges életből a természetes életmódhoz. S most ünnepeljük azt a tudást is,
