Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

A levegő - A pneumatikus kamarák (harangok, szobák)

<27

nek jobb kiürítését, sőt (Waldenburg) a nyomás következtében a genykópződés csökkentését. A használás módszere ugyan az mint a mellhártya-gyuladásnál.

A sűrített levegő használata megfuladt, vizbefult, akasztott egyéneknél, bármiként ajánlották is, bizony csak tikkor alkalmazható, ha a szerencsétlenség közvetlenül a készülék mellett történt, a mi ugyan csak ritkán esik meg; a közönséges mesterséges légzés a mellkasnak és szívnek rythmikus összenyomása által mindenesetre megteszi ugyan azt a szolgálatot. — Störk közöl esetet a sürített levegő életmentő hatásáról egy egyénnél, ki a hörgőkbe történt vérömlés következtében megfuladt.

Waldenburg, Hänisch és mások a sürített levegő (50—100 be- légzést + Vioo egész + Vso légköri nyomás mellett) belégzését a következő szívbajoküál ajánlják:

A sipkabillentyű elégtelenségénél vagy a bal visszeres száda szűkülésénél, nevezetesen ha a szívizomnak egyensúlyozó túltengése még nem fejlődött ki, vagy pe lig ha már elveszett, a sürített levegő rendszeres belégzése megszünteti, a hogy én is bizonyíthatom, a levegőhiány érzését, a kis vérforgásnak vérrel túlterhelését, a szívdobogást, és türhetőbb existentiát biztosít.

Waldenburg és Biedert ugyan ezen kezelés mellett a függő-ér billentyű-elégtelenségénél és szűkülésénél is látták javulni a vele járó nehéz légzést stb. Az előbbiről kedvező hatásokat jelent Feroglio kilégzés után ritkított levegőbe.

Hogy a vérköpés szívbetegeknél sürített levegő beszivására ép úgy elmúlik mint tüdőbetegeknél, arról meggyőződni nekem is volt alkalmam.

Waldenburg a jobb szív betegségeinél, és az abból származó vérpangásoknál a test nagy visszereiben, és tüdővértelenségnél, az igaz, hogy még egyelőre nem gyakorlati tapasztalatok alapján, felváltva sürített és ritkított levegő belégzését ajánlja.

Az én tapasztalatom szerint egyébiránt a pneumaticus készülékek még nem teszik fölöslegessé a digitalis okszerű használatát.

A pneumaticus kamarák (harangok, szobák).

Miután Hershaw Angolországban már a J 7-ik században (1660), egy kőből rakott, légmentesen záró és nagy fujtatókkal egybekötött szobában gyógyító kísérleteket tett sürített és ritkított levegővel azon