Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - Élettani hatások
16 a nyomás a függő ér rendszerében. A tüdőbeli levegő nyomása meg csak a belégzés végén lesz egyforma a külső légkör nyomásával, és ebben a perczben megszűnik a belégzés okozta vérforgásbeli változás. Kilégzésnél megfordítva áll a dolog, a mellkas lelappadó falai nyomással hatnak a tüdő levegőjére, s azt megsürítik; ezzel egyúttal nyomás történik a szívre és edényekre, a visszérbeli vér csak nehezen folyhat a mellkasba és szívbe, a test visszerei kidagadnak, a szív összehúzódásai erősebbek, a nélkül azonban hogy sok vért hajthatnának az ütő erekbe; e tünemények főkép erőtetett kilélegzéseknél (prüsszentés) vagy a levegő nyílásainak (száj és orr) befogásánál sokkal világosabban tűnnek fel. A sűrített levegő befolyásáról a vérforgásra az írók állításai közt látszólag nagyok az ellenmondások, a szerint, a hogy észleleteiket embereken vagy állatokon (kutyákon) tették. Waldenburg eredményei embereknél a következők : ha sűrített levegőt szívunk be, a negatív tüdőnyomás természetesen sokkal kevesebbet csökken, mint közönséges belégzésnél, mert a sűrített levegő jelentékeny nyomással áramlik be; a szívó hatás a test vértömegére tehát majd semmit sem működik és a belégzés vegén főkép feltűnik, hogy ép ellenkezőleg a sűrített levegő egész nyomása terheli a vérforgást. Sürített levegő beszívásánál a vérforgásbeli változások ugyanazok, mint közönséges kilégzésnél a szabad levegőbe. A visszerbeli vér lefolyása a jobb szívbe csökken, a nyak visszerei észrevehetően kidagadnak, és a jobb szív kevesebb mennyiségű vért kap; a szív összehúzódása erősebben, illetőleg könnyebben történik, a szívhangok erősebben hangzanak, úgy hogy a függő ér jobban megtelik vérrel, s a nyomás benne emelkedik. Az érverés hullámának nagysága nem tartja magát az ütő er teltségéhez; a szív első összehúzódásakor, mely a sürített levegő befolyása alatt megy végbe, nagyobb véráram vettetik a függő érbe, mint közönségesen történnék; az érverés tehát nagyobb lesz, pulsus magnus. «De ha a sürített levegő behatása tovább tart, akkor a szívnek minden következő összehúzódása, minthogy a jobb szív felé áramló vér kevesbedik, kevesebb és kevesebb vért hajt a bal kamarából a függő érbe, a míg csak az egyensúly a vérfogásban be nem áll. Az érverés hullámának tehát kisebbedni kell; kisebbedik is, noha az ütő ér tágultabb, az az teltebb mint rendesen. Sőt világos, hogy ép azért, mert az ütő ér teltebb mint rendes viszonyok közt, kevesebb vérmennyiség odafolyása annál finomabb hullámemelkedést fog okozni. Sürített levegő beszívásakor tehát az érverés kezdetben nagy
