Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
120 dőkben, melyeknek hőfoka olyan vagy még magasabb, mint a test- liömérséke, a belső meleg eleinte, míg a körszéli részek melegíttetnek, lassan emelkedik, azután azonban mindig gyorsabban. 51—53 C. fokú gőzfürdőben tartózkodó egyénnél Bartels és Jürgensen a végbél hőmérsékét 10 perez alatt 38 C. fokról 40 4 C. fokra látták emelkedni, más ízben pedig 30 perez alatt 38 C. fokról 41,6 C. fokra. Néhány tizedfoknyi emelkedést Liebermeister már 33—34 C. fokú gőzfürdőkben is észlelt. ■ De ha a levegő száraz meleg, a szervezet hihetetlen magas hőfokokat képes kiállani, a nélkül, hogy a test hőmérséke oly magasra emelkednék, mint az említett sokkal alacsonyabb fokú melegvízfürdőkben, mert a párolgó izzadás által a test sok meleget veszt, mert a levegő meleg capaeitása csekély (a hasonló térfogatú víznek csak 1/3oon-ed része) s végre mert a test szöveteinek melegvezető képessége csekély. Fordyce, Blagden, Dobson 10—20 perezig maradtak olyan helyiségekben, melyeknek hőmérséke 70, 99, 106, sőt 127 C. fok volt, tehát melegebb, mint a forró víz, s melyekben a tojás 10 perez alatt keményre sült, viasz megolvadt, víz élénken forrni kezdett, ha olaj- réteggel be lett födve. A test hőmérséke e közben legfeljebb 2 C. fokkal emelkedett. 127 C. foknál a levegő igen forrónak tetszett ugyan, de az észlelő úgy érezte, mintha képes volna még nagyobb forróságot is elbírni; csak a mozgatott forró levegő, hap. o. fujtatóval reá fújtak, volt kiállhatatlan. A test melegtermelésének nagysága meleg fürdőkben még nincs kellő biztossággal megállapítva. Az eddig meglevő kalorimetrikus észleletek a mellett bizonyítanak ugyan, hogy nagyon meleg fürdőkben, ha azok hőmérsék-emelkedést okoznak, fokozódik a melegtermelés, ellenben csökken, midőn nem történik hőmérsék-emelkedés (Liebermeister, Kerner). Ezzel jiersze nem vág össze az az állítás, hogy: mennél kisebb a test melegvesztesége, annál kevesebb élénkséggel mennek végbe az élenyülési folyamatok. Az elmélet a testhő mérsék mibenlétéről therm ikus befolyásokkal szemben. E kérdés elméleti értelmezésében a per még foly. Következők a fő tételek, melyeket a legtöbb búvár elfogadott: A melegvérű állatok és az emberek saját melege semmikep sem oly igen állandó, mint a hogy egy ideig hitték; a külső viszonyok, a
