Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
113 a hőmérsékek csak felületesen képesek hatni. E mellett aztán az élő izom melegebb része a hidegebbel szemben positiv; a hőmér - sék külömbségei az izomban tehát különös electromotorikus erőt fejlesztenek. Fagyás és meleg-dermedtség tönkre teszi az izom áram erejét; hidegvérűek izmaira nézve legerősebb 30 C. foknál (Hermann). Az izom rángásának magassága és gyorsasága melegben rendkívül nő ; a hideg ellenben leszállítja a rángás nagyságát és jelentékenyen meglassítja a rángás lefolyását (Valentin, Volkmann, Marey, Helmholtz). E működésbeli változást csikorgó fagyban saját kezünk izmainak mozgásainál észrevehetjük. Hideg- valamint meiegvérűek elő izmai melegítés által (2 C. fokról 28 C. fokra) megrövidülnek, ismét lehűtés által megnyúlnak; a meghalt izmok megfordítva meleg által nyúlnak meg (Schmuletwitz). Még nem bizonyos, vájjon az élő izom ama változásai hosszúságában ruganyossági viszonyainak változásától függ-e. Hőmérséki befolyások által a sima izmok is változásokban részesülnek ; a sima izmok hideg által tartósan összehuzódnak, meleg (gőzfürdők stb.) által elernyednek, sőt meg is bénulnak. Behatás a vérre. Házi nyulak, sertések vére a testen kívül még csak több ízben való megfagyás és ismét felengedés után mutat erősebb változásokat, mivelhogy vérsejtjei akkor tönkre mennek vagy bámoglobintartalmukat a vérsavónak átadják, úgy hogy ez megpirosodik. A tönkre nem ment, hanem csak színüket vesztett vérsejtek egyébiránt oly simák, oly nagyok és oly ruganyosak, mint a rendes vérsejtek. Egy megfagyott emberben azonban csak a bőr edényeinek vére volt átlátszó s az említett módon elváltozva (a savóba és a szövetbe szétoszlott hámoglobin a bőrt pirosra festette; a szív vérében azonban nem volt feltűnő elváltozás [Rollet]). Crechio szerint megfagyott vér világosabb lesz, ismét felengedett vér sötétpiros és többé nem alszik meg. Hosszabb időre nagy hidegre kitett házinyulaknál Beck semmi egyéb rendellenességet nem talált, mint legfeljebb csekély töpörödést és könnyebb szétmállást néhány vérsejten. Melegvérű állatok vérének élenytartalma szaporodik a belégzett levegő növekedő hidegségével, noha a légzés hosszabb lesz ; ez, a hogy Mathieu és Urbain hiszik, onnan van, mert a tüdőszövet endosmozisa hidegben fokozódik. A visszerekben ellenben hidegben nem több az éleny mint melegben, s ez, próbája annak, hogy a szerveze elégési s liossbach, Természettani gyógyrendszerek.
