Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)

Elöl-járó beszéde a' magyar fordítónak

V

\

A’ nemes Elmének, régen meg bolts Thálesének Féfzket Athéné rakott, mellybe Minerva lakott. Tsak Görögök bírták, fok ezer koH} vekbe fel-írták A’ BÖltsek’ féregét, a’ Tudományok’ egét.

Mar ma pedig Paris, Béts, ’s más, a’ Londoni Vár-is, Nummismát viselő Böltseket adhat-eló.

Nézd Magyar Orfzágot, ’s bámuld, ez-is annyira hágott, Hogy fokát dlyat fzult, a’ ki magasra repült. Störck , Krantz, Plenek immár Magyarok’ kezeikbe

forog ’s jár ,

Nyelvünkön Tifsot fzóll mi javunkra valót.

JRo’jen-is így léfzen magyaros köntösben egéfzen;

Oh Ti Schitha kezek néktek adódnak ezek.

Ezt tselekedted Atyám, mellyen nj eg-nyírta tik én fzám, Hogy Rósen magyarul fzóllhata , minden örül.

Sok napokat Te élj még, mellyekben hogy ne légyen vég, Életedért Fiad ég., a’ krnek Élted elég!

írta kedves Attyának DOMBY JÓSEF,

S. Pataki Tanúló.