Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)

Elöl-járó beszéde a' magyar fordítónak

boron való ki-ötlés nélkul-is, fzerentsésen meg- J,zabadúlhatni; bogy a fobhagyma a lapos gi- lijztáhiak meg-ölésekre, és a belekből való ki- kergetésére igen hatalmas efzköz légyen; ’s a’ t.

MURRAY ANDRÁS rövideden ennek t> Könyvnek ditséretire azt írja: hogy ez a mostani okos Orvosoknak guflusokkal mindenekben meg-egyez. Semmit fém tartanak a mái Orvosok a1 titkokról, úgy nevezett Árcánumokról\ és az azokkal ditsekedóket útdíjak, ’s Kontár Orvosoknak tartják. El-v alhat at lan tulajdonságainak állítják d valóságos jó Orvosnak , a* nemes egy'úgyüséget, w egyenefséget. Az Orvofságokat, mellyeknek, a’ mennyire lehet 9 az o ítéletek fzerint 9 keveseknek, óltsóknak9 könnyen meg-fzérezhetőknek kell lenni9 tulajdon neveikkel nevezik, költsönözvén azoknak

érdemeket az aranytói, ezüsttől, rubintól, & eg'y#? drága kövektől. Nevetik a hofzfzú P e- dvpéket. Értelmesen befzéllenek a’ betegekkel, siketítvén-meg az o füleiket értelem nélkül való görög ’s deák nevekkel és magyar ázat okkal. Olly világofsan írnak az o munkáikban, Jbog^ ß’ cmfecK fok történetekben, tanúit Orvosnak jelen nem létében, magán jegíthet azoknak olvasásokból, kedves Bárányát jó tanátsával az balálnak torkából kiragadhatja.

Né)