Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
V. A Piper és Peperomia kisérleti táblázataiból, főleg a párolgási görbék élet- és alkattani magyarázatából levonható általános tanulságok
A Piper és Peperomia kísérleti táblázataiból, főleg a párolgási görbék élet- és alkattani magyarázatából levonható általános tanulságok. V. Az I. fejezetben röviden körvonaloztam azt a módszert, melynek alkalmazását a 13. l.-on fölvetett főtétel lehető megoldása érdekében 45 kísérleti napon át következetesen végrehajtottam, még pedig 10 Peperomia- és 8 Piper-fajon, a leideni botanikus kert laboratóriumában. Minthogy ez idő alatt, a Peperomia magnoliaefolia-n kívül, a Pe. resedaeflora és ver- ticillata »húsos leveleinek« kísérleti példányai még a kísérletezés 44.dk napján is »éltek«, a mi az élettani felemás- levelűség jellemző példája, a további súlyveszteségek következtében beálló legcsekélyebb (ú. n. minimális herba- riumi) száraz súly megállapítása czéljából az időközben (1914. júl. 16—decz. 9-ig) papiros közé került kísérleti levélpéldányokat Bécsben a cs. és kir. természetrajzi udvari múzeum ásványtári osztályának egy pontos analytikai mérlegén újból lemértem. A gramm két tizedeséig pontos méréseimnek összesen 361 adatából kiszámítottam az egyes Peperomia- és Piper-levelek naponkénti százalékos súlyát és súlyveszteségét s az apadásnak ekként nyert értékeit egy- egy Peperomia- és Pf/^r-graphikon-táblázat párolgási görbéin érzékítettem meg, hogy a leveleknek a naponként fokozódó vízveszteség nyomán mutatkozó vízgazdasága — miközben a hőmérsék a laboratórium száraz levegőjében 16 R°-ról fokozatosan 25 R°-ra emelkedett — szemléleti módon is megítélhető legyen (lásd a mellékelt táblázatokat). 317 7* ■& i.
