Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája

48

RICHTER ALADÁR :

sak, erősen fénytörők és alig észlelhetők, hacsak nem a chlórzinkj óddal kezelt metszeteknek glycerinnel való utólagos felderítése után.

A felsőbb állású, tehát az ú. n. sovány levelek fejlődését figyelemmel kisérvén, azt tapasztaltam, hogy pl. egy 3-8 -cm hosszú s 3 cm széles, tehát teljesen kifejlődött >>assi- miláló« levél víztartószövetének további gyarapodása csupán abból áll, hogy e vékonyhúsú levelekben egyébként mindvégig kétrétegű víztartószövetnek csupán a belső rétegbeli sejtjei nyúlnak meg kissé sugárirányban, a mikor is tágas sejtüregeikkel élénk ellentétben állnak a hozzájuk képest jóval kisebb sej tű s csaknem élesen differentiálódó epidermisszel (VII. tábla, 51. rajz). Más szóval a Pe. rese- ■daejlora »föl. ecarnosum«-á.t akként is határozhatnék meg, hogy víztartószövete voltakép a »hypoderma« egyetlen rétegére csökkent, akárcsak a Pe. verticillata esetében (V. tábla, 39. rajz, z). Vízvesztéskor a víztartósejteknek Westermaier kimutatta (a készítményen gly- •cerinnel, czukoroldattal stb mesterségesen is előidézhető) harmonikaszerű összezsugorodása^Pe. lati- jolia Mio. 28. V. tábla, 4. rajz) elsősorban eme belső s e j t -e k mindvégig vékonyan maradó, különben megpará- ^odott sugaras falain áll be először (VII. tábla, 52. rajz).

Chloroplastok telítik meg a czölöpréteghez simuló :szivacsparenchyma »gyűjtő sejtjeit«, a melyek a szivacs- parenchyma többi sejtjeinél kisebbek és élénk zöld színükkel szinte egybefolynak a czölöpparenchymával; ez utóbbinak majd mindegyik sejtjében ott csillog a buzogány fej alakú Erist ály csoport (VII. tábla, 48. rajz).

A száron lejebb állók, főleg a tőlevelek húsosabbak (folia j'adicalia carnosa). Egy ilyen, átlag 4—4 cm hosszúságú levél vastagságából átlag 50% esik a víztartószövetre,1)

x) Blohm, miként látom (47. 14, 31), nyilván a Pe. resedaeflora •>húsos levelei« tekintetében hasonló eredményre jutott, a mennyiben V100 mm egységül vétele mellett a levél teljes vastagságát 50-re tévén, abból 25 esik a »chlorophyllt viselő rétegre«, szorosabban 10 az ♦assimilatiós rétegre«.

266