Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája
A VIZTARTÓSZÖVET. 4L A víztartószövet sugaras sorai már csak a szövetnek: czölöp-parenchymával érintkező rétegében maradnak meg, úgy ahogy, a hol is a víztartószövet e »talpsejtjei« a sugaras falak erős megvastagodása következtében sajátos képűek - jód valamely oldatával kezelve ibolyaszínt öltenek, tehát meg nem fásodtak s a collenchymával annyiban rokon mechanikai elemek, hogy a víztartószövet jelentékeny megerősítése mellett annak tágulásával lépést is tarthatnak.1) Mindezt azonban alighanem meghaladja az a szerepük, hogy a víztartószövetnek — főleg a vékony cuticula miatt is esetleg alig elkerülhető vízveszteség esetében — beállható teljes. collapsusát feltétlenül megakadályozza (VI. tábla, 41. rajz, Zi~z2). Hasonló berendezkedésű víztartószövetet állapított meg Solereder is a brazíliai Pe. incana leveleiben (37. 777. 168. A rajz), de míg ő a raphidokat csupán a szivacsparen- chymában tünteti fel, addig az általam megvizsgált példány leveleinek nagy »aciditására« vallott az, hogy a mesophyl- lumban sűrűn látható egyes, főleg buzogányfejforma kristálycsoportokon kívül a víztartószövet sejtjeit is ugyancsak sűrűn lepik el a raphidok (VI. tábla, 41. rajz). A Pe. incana levelének alkotó rétegeit Blohm megmérte (47. 14, 32) és 1/100 mm alapul vétele mellett úgy találta, hogy a 140 vastagságú levélből 70 egység esik a, chlorophyllos szövetrétegre, ellenben az assimilatiós rétegre- csupán 10. A víztartószövet a levél vastagságának 50—65%-át alkotja s a teljesen kifejlődött levelekben kb. o-5 mm vastagságú réteget formál, még pedig a mesophyllumnak jelentékeny háttérbeszorításával. Viszonylagosan alacsonyabb és »collenchymaszerüen« megvastagodott talpsejtjei — e sejtek alak- és nagyságbeli változatainál fogva — eleve elárulják mechanikai rendeltetésüket, mert ezeken a sejteken valamely szabályszerű elrendeződésnek a nyoma sem látszik. Az egyes, utóbb keletkezett áthidaló falakkal *) *) Westermaier a Pe. incana víztartószövete legbelső rétegének sugaras falazatáról azt írja, hogy az »erheblich collenchymatisch verdickt« (28. 56), a mi a collenchymának tágabb alkattani értelmezését jelenti. 259
