Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája
-26 RICHTER ALADÁR :-oszlása a Pe. prostrata leveleiben is fölötte korán indul meg; a Pe. blanda-boz képest jóval korábban (I. tábla, 8- rajz). A víztartószövet hyalintartalma nem vízszerüen cseppfolyós, inkább valamely v í z- tiszta nyálkához kötött oly sejt nedv, -a mely pl. az alkoholban rögzített anyagban is azzal árulja el szívósságát, hogy a víztartószövetnek vízelvonás (szárazság stb) következtében beálló s már Westermaier által megállapított harmonikaszerű collapsusa nem áll be Tögtönösen. Teljes beszáradás esetében természetesen előbb -a víztartószövet esik össze és viszonylagosan kevésbbé a víztartószövethez képest mindig tömöttebb szivacsparenchyma, legyen ez chloroplastokban még oly szegény. A bőrszövetnek sugárirányban mindig lapított sejtjei a velük érintkező víztartó-, illetőleg szivacsparenchymabeli -s többé-kevésbbé czölöpszerűen megnyúlt sejtjeihez képest jóval kisebbek. Egy pillantás a II. tábla 9. rajzának (e—z —sp—e2) szövetrétegeire, >>a 1 a k t a n i 1 a g<< is érthetővé teszi Kroker—Me yen, vagyis a régi pbytotomusok egy részének felfogását (5, 7,) melynek alapján az »epidermist« még a hypodermától is dogmatikus szigorúsággal akarták megkülönböztetni. Ugyanis kétségbe vonták a 2—3—4, vagyis a többrétegű epidermis lehetőségét, a mi — Meyen szerint — »különben sem vezetne semmire« <7. 114; VII. tábla). Az eredeti BAUER-féle tételt (1) Trevi- ranus védte meg (3. 4), MEYEN-nek egyébként pl. Thomas általx) is »igen természetesnek tartott megokoiásával« szemben. Ma tudvalevőleg, mondhatnék Brongniart óta (6), senkinek sem jut eszébe, hogy az utóbb fejlődéstanilag és élettanilag is megokolt Bauer—TREviRANUS-féle, a többrétegű epidermisre vonatkozó tétel helyességét kétségbe vonja. Már Pfitzer is minden fenntartás nélkül erre az alapra helyezkedett (13). A színen levő felbőrsejtek felületi képükön egyenesa) Pringsheim, Jahrb. für wissensch. Botanik, IV. (1865—66) P- 34244
