Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

Bevezetés

BEVEZETÉS.1)

»Labor omnia vincit.«

A növények többrétegű bőrszövetének fölíedezőjeként Bauer Ferencz-cí idézik, a kinek ide vonatkozó, de már nem kapható műve 1805-ben jelent meg Londonban (1), mindazonáltal e jelenség élesszemű megfigyelőjét a bonni Treviranus Ludolf Christian-ban kell látnunk, a ki pl. a Piper pellucidum-rá. vonatkozó adataival igazolja, hogy mai felfogásunknak is megfelelő módon tudta a tényeket meglátni (3. p. 11.). Utóbb, már a frariczia Brongniart alapvető vizsgálataira való hivatkozással (6. p. 426), külön fejezetet szentel a többrétegű bőrszövet ismertetésének, még pedig a növények physiologiájárói szóló művében (4. I. 449. §. 264), melyben több Piper-12) említ (P. pellu- ridurn, magnoliaefolium, niaculatum). Tkeviranus a bőrsejteket »légüreseknek« tartván, az »epidermis« értékelése tekintetében főleg MEYEN-nel kerül ellentétbe (7. p. 114. § 100), hogy azután — a TREViRANUS-féle bonni iskola követőjeként szereplő Hanstei N'-iskola szellemében — főleg fejlődéstani tekintetben Pfitzer fejtse ki az ú. n. többrétegű bőrszövet és a hypoderma lényegét, azonban a Peperomiák két fajára (P. peiresküfólia, ? rubellá) vonatkozó rajzai vázlatosak és nem állják meg a manapság vezető Haberlandt- félc iskola kritikáját (14. 16. és 73 1., VI. tábla, 1—8. rajz).

Viszont az m n. Schwendener-iskola értelmében _________ % *

9 Szerző 1915. január 18-án, a AI. T. Akadémia III. osztályának ülésén mutatta be dolgozatát.

2) A LiNNÉ-től eredő Piper (L. Gén. ed. I. 333, 1737) nemből utóbb hasították ki a Peperomia-1 (Ruiz et Pav. Prod. 8 (1794)1*

221