Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája

18 RICHTER ALADÁR : — miként Solereder (36. 510) még Bokornyt is helyes- bítőleg megjegyzi — »az eddig ismert valamennyi Pipe- raceában észlelt váladéksejtek« [Secretzellen, Sekretorgane, sec.. Solereder 1. c., avagy váladéktartók : Harz- oder ölführende Secrätbehälter, sec. Haberlandt 23. 522 ; Oel- oder Harzdrüsen, sec. Bokorny 21. 366] tartalma még szin tekintetében is különböző. Mindezek a Pe. blanda levelén át szabad szemmel, miként egy Hypericum-on, még kézi nagyítóval sem igen láthatók, de létezésük a mikrosz­kóp segítségével könnyen megállapítható, mint oly képle­teké, a melyek a Piperaceák levelének különböző szövetei­ben észlelhetők (I. tábla, 3. rajz, sz). Ez Solereder ponto­sabb meghatározása (37. 779), BoKORNY-éval szemben, a ki azzal a határozott kijelentéssel él, hogy »azok a levél vala­mennyi rétegében találhatók« (21. 366). Különben a Lauri- neák hasonló képleteire emlékeztető e váladéktartó sejtek mikrochemiai viselkedésére vonatkozólag fölöslegesnek tar­tom Bokorny általában helyes megfigyeléseinek újabb leírását (21. 360), melyeknek egyik másik tekintetben való kiegészítéséről Solereder is gondoskodott (26. 510, 1. jegyzet). A vízben vizsgált friss metszetekben a »puncta pellu- cida«-kát alkotó váladéksejtek anyaga színtelenül fehéres, jódjódkáliummal való kezelés alatt elveszti gömbded alakját, majd sárgás lesz, de mindvégig éles ellentétben marad a sok­szor vele szomszédosán is előforduló rőtbarna váladéksej­tekkel, a melyek a levélnek ugyancsak különböző rétegei­ben fordulhatnak elő, tartalmuk a sokszor feltűnően ala­kuló tömlő szögletébe húzódván (II. tábla, 13. rajz, sz2). Hasonló tartalmú mirigyes gömbszőröket észleltem a velük egyébként azonos alkotású hyalintiszta hydathodusok során, a bőrsejtek alkotta üregekbe sülyesztetten, mi­által ezek is — felületes vizsgálatra — szintén könnyen össze volnának téveszthetők ama rőtbarna váladéktartó sejtekkel, melyek viszont a »folia nigro (fusco)- punctata« jelzés alapjául szolgálnak (II. tábla, 13. rajz, se—sr2—hs). Beinling mindezeket futólagosán és a könnyen össze­236

Next

/
Oldalképek
Tartalom