Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája
II. A kísérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatómiája. Peperomia blanda H. B. K. A magam részéről csak megerősíthetem PFiTZER-nek e növényre vonatkozó adatait (14. 27). A levél színét a fejlődés kezdő fokán egyszerű bőrszövet borítja, melynek sejtjei, a nélkül hogy egymás között alakilag és nagyságban változnának, periklin (érintői) falakkal oszlanak és az ekként keletkezett bőralatti (hypodermalis) sejt az, a mely — ugyancsak a fejlődés kezdő fokán — a felbőrsejt háromszorosára is megnyúlik (I. tábla, 1. és 2. rajz, Aj),1) hogy azután az utóbb keletkező másodlagos periklin-falazattal induljon meg a víztartószövet többrétegűsége (id. rajz, h2). A protodei- malis sejteknek érintői falakkal való kezdő oszlását a Pe. blanda szárában Sanio is észlelte (10.195,11. rajz). Az ekként keletkező víztartószövet többé-kevésbbé sugárszerűen megnyúlt sejtjei eleinte tisztán elárulják a víztartószövet proto- dermalis eredetét, azonban e radiális sorok — miként Pfitzer helyesen mondja — a felbőrrel érintkező rétegben utóbb némi zavarodást árulnak el, még pedig azáltal, hogy e helyt a sejtek szaporábban oszlanak, minek következtében a hypodermalis (helyesebben: subepidermalis) víztartószövetnek a felbőrrel kapcsolatos sejtjei apróbbak. Ez az általános jelenség már Treviranus figyelmét sem kerülte ki (4. I. 450). A fejlett levelek bőralatti víztartószövetét általában x) Az 1. rajzon a hx irányvonala a metsző hibájából kimaradt a 2. rajzban az irányadó. 233
