Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

IX. A szöveghez csatolt I-XII. tábla magyarázata

A TÁBLÁK MAGYARÁZATA.

IX,

Ismétlődő jelzések.

e = bőrszövet (epidermis) cc = cuticula l = cellulose-hártya co = collenchymás sej tfal vastagodás h = bőralatti (subepidermalis) sejtréteg (hypoderma) se = váladék (excretum)-tartók *) sr = váladék (excretum)

srx = erősen fénytörő, sokszor csaknem színtelen váladéktartó» sr2 = többé-kevésbbé sárgás-, rőtbarna, vagy feketebama (fényt, nem törő) váladéktartó

sa = anthocyantól pirosló váladékgömbök — cystosphaera pr — cystosphaera-y>kr gömbök at = anthocyantól pirosló parenchyma-sejt k — buzogány fej forma kristálycsoport kr — egyes kristályok kh = kristályhomok rh = kristálytűk (raphidok) sn = sejtnedv, — a = keményítőszemecske ne — sejtmag (nucleus), — ni = sejtmagocska (nucleolus) eh = chloroplast

a) Haberlandt különbséget tesz az excretum és a secre- t u m között; a hydathodusokat secretiós életműszere k— n e k tekinti (26. 444), ellenben a Piperaceák, Laurineák stb paren- chymájában excretum-tartókról beszél (26. 475). Ez

utóbbiak Solereder szerint »belső secretiós életműszerek« (37. 778), Bokorny olaj- vagy gyanta-mirigyeknek (21. 366), Duval »cellules sécretrices«-nek (62) mondja e szerveket. Végeredményben igaza van TscHiRCH-nek (39), a kinek az a nézete, hogy az excretum és secretum fogalma sokszor fedi egymást.

345