Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
VII. A Peperomiák élettani felemáslevelűsége (physiologiai heterophyllia)
120 RICHTER ALADÁR: súlyával (a mi 20—80%-os aránynak felel meg) még élt és a Bécsben nagy későre megejtett mérések igazolják, hogy ugyanez a levél eredeti súlyának 0’02 gr-jára apadhatott meg, a mi viszont a száraz (herbariumi) súly 3'0%-nak és a vízvesztés 97%-nak felel meg. A vízben való megapadás e százalékszáma, az ellenállás egyenes arányában, a Pe. magnoliaefolia-é (99‘3%) után közvetetlenül a legnagyobb. A Pe. resedaeflora sovány és húsos levele víztartószöveteinek csekélyebb szétkülönülése a száraz súly és a megapadás százalékos csekély különbségei között (6—94%y illetőleg 5’3—947%) jut kifejezésre, viszont a nagyobb dif- ferentiáltsággal járó nagyobb víztartalom a Pe. vcrticillata sovány levelének 8—92% és húsos levelének 3—97%-os számarányaiban fejeződik ki s ez utóbbiak a physiologiai heterophylliára vonatkozólag beszélő számok, melyek a Peperomia-tábláz&t párolgási görbéinek mérlegelésével határozottan bizonyító erejűek. Leideni vizsgálataim befejezése után Bécsben jutott tudomásomra, hogy Schimper a Peperomiák eredeti hazájában : a délbraziliai Blumenauban végzett idevágó megfigyeléseket. Ezekből látom (34. 37), hogy a víztartószövet mennyileges kifejlődése egyazon növény leveleiben különböző lehet s hogy ez a jelenség — Schimper szerint — az epiphyta Peperomiák és Gesneriaceák vénülő leveleivel együtt jár, mire nézve összehasonlító adatokat is közöl. Való igaz s valamennyi fejlődéstani vizsgálatomban magam is úgy tapasztaltam, hogy a víztartószövet fejlődésének első időszakában szaporítja sejtjeit és utóbb, ha még oly vastag is, további vastagodását inkább a sejtek, főleg az áthasonító réteggel határos talpsejtek, sugaras megnyúlása idézi elő, semmint a víztartósejtek további gyarapodása. A ScHiMPER-féle észleleteknek az a legnevezetesebb eredménye, hogy >>a vénülő levelek, a fiatal és áthasonító-levelek vízkészlet-tartóiként szerepelnek«, mely észlelet további megerősítésre talál 338
