Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
VII. A Peperomiák élettani felemáslevelűsége (physiologiai heterophyllia)
A VIZTARTÓSZÖVET. 117 Az alaktani értelemben vett felemáslevelűség során van rá példa, hogy az egymást követő, tehát különböző korú levelek között mutatkozik az alaktani eltérés (Eucalyptus globulus); más esetben a környezethez való alkalmazkodásképen sokszor alakilag is nagyon eltérő formában jelennek meg a levelek a növény egy és ugyanazon tengelyén (a Ranunculus aquatilis változó és florisztikailag fajként megkülönböztetett formái); avagy a közös törzsből fakadó másmás tengelyen, illetőleg ágakon fejlődnek ki úgy alak-, mint alkattanilag (anatómiailag) egymástól eltérő levelek (pl. az epihpyta Marcgraviák ortho- és plagiotropiájax), mely utóbbi esetekben az alaktani értelemben vett felemáslevelűség egyszersmind a physiologiai heterophyllia fogalmát is magában foglalja. Egybevetvén az élettani felemáslevelűséggel kitűnő Pe. resedaeflora-t a Pe. verticillata-val, párolgási statisztikájuk adataiból elsősorban az az ellenmondásnak látszó jelenség derül ki, hogy a Pe. verticillata sovány levelének vízvesztesége az első napon jóval nagyobb (i8%)a húsos levél ugyanazon időben beálló (77%) megcsappanásával szemben, holott a Pe. resedaeflora esetében ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Itt a vízben gazdagabb »húsos« levél vízvesztesége az első 24 órában 107%, ellenben a »sovány« levélé csak 17%, mely arány érthetőbb, mert természetszerű. Az előbbi eset alkattani magyarázatát nem keresem, mert talán csak egyéni jelenséggel2) van dolgunk, minthogy mind a két Peperomia húsos és sovány leveleinek súly vesztesége, a Pe. resdeaeflora esetében a párolgási görbék 5.-ik (VI. 9) időpontján teljesen összeesik (27^4—27'4%). A Pe. verticillata esetében pedig a kettő csökkenésének adatai között 9 Richter A., Adatok a Marcgraviaceae stb physiol.-anatómiai és system, ismeretéhez; Természetrajzi Füzetek XXII. (1899) pp. 27—87. II. tábla, 1—2. rajz. — A Marcgraviaceae néhány új alakjáról a származás- és összehasonlító alkattan alapján; Mathem. és Természettud. Értesítő, XXXIV. (1916.) köt. 553. 1. és IV. tábla, 21. a—b rajz. * 2) Az élettani felemáslevelűség a Peperomiákon, Rhizophorán stb külön tanulmányt érdemel, még pedig az eredeti termőhelyeken. 335
