Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
VI. A Piper- és Peperomia-levelek ellenállótehetségének a phyisologiai anatomia alapján való értelmezése
114 RICHTER ALADÁR : Pe. magnóliáé folia. kát az elvégre nagy felületre kiterjedő víztart ószö ve ten kívül ugyanoly terjedelemben támogatja a kizárólagosan vizet raktározó, ámbár laza összetételű szivacsparenchyma is_ Egyébiránt, ha a Pe. incana és maculosa párolgási görbéinek megszerkesztésénél felhasznált adatokat tüzetesebben vizsgáljuk, bizonyos tekintetben módosulhat a párolgási görbékben tényleg megadott hosszúsági különbözet megítélése.. Ugyanis a Peperomia-tá.blázat VI. 27.-i időpontjainál megadott (f** és f***) jelzések szerint látjuk, hogy miközben a Pe. incana levele »száraz roncscsá« lett, ugyanakkor a Pe. maculosa-én is »nagy romlási foltok« keletkeztek. A levél további »élete« tehát mindinkább a nagyfelületű lemez elszigetelődő részleteire szorítkozik, hogy azután a maga egészében (július 1. időpont szerint f***) mihamar roncscsá legyen. A Treviranus-ék óta állandóan figyelmet keltő Pe_ magnoliaefolia párolgási görbéjének magyarázatát — úgy a párolgási görbe egyenletessége, valamint annak valamennyi Peperomia között a 45 kisérleti napon túl terjedő- hosszú vonala tekintetében — e Peperomiának még fajtestvérei között is typusos szöveti képe, úgyszólván toliunkba mondja. Lehet, hogy a Pe. magnoliaefolia üvegfényű és élénken zöldelő levelei behatóbb fényigényre vannak utalva. A lei— deni laboratórium kisérleti növényházában állandóan ott állott e fajnak egy szépen fejlett példánya, a nélkül hogy a többi Peperomiára oly hirtelen ható szárazabb levegőtől egyetlen levelét is lehullatta volna; sőt még a kisebbek, a fejlődés kezdetén állók sem szenvedtek, a minek okát, a vastag cuticulán kívül, nyilván a víztartósejtek kerületi collenchymájában kell keresnünk (III. tábla, 24. rajz, z). A transpiratio nagy mérséklésére vall a hydathodusok- nak, valamint a légzőnyílásoknak a bőrszövet tölcsérszerű illetőleg »udvaros« üregeibe való bemélyedése (IV. tábla, 27. rajz, hy, s), már akkor, a mikor a fonákoldali hypoderma is »víztartóként« élénken működik (id. rajz, A), hogy azután »keratenchyma«-szerű rétegében annál inkább fokozza a túlzott párolgás ellen való védekezés lehetőségét (IV. tábla, 332
