Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

V. A Piper és Peperomia kisérleti táblázataiból, főleg a párolgási görbék élet- és alkattani magyarázatából levonható általános tanulságok

104

RICHTER ALADÁR :

víztiszta rétegének együttes szövetsége) állnak a velük correlatiós viszonyban levő áthasonító réteggel. Ez utóbbi kifejezés élettani keretébe vonandó, a leginkább áthasonító czölöpparenchymán kívül, a szivacsparenchymá- nak vele határos és chlorophyll-tartalmánál fogva kiváló rétege is.

Egy-egy Peperomia vékonyabb húsú levele ugyanis viszonylag ellenállóbb lehet (Pe. blanda) egy vastagabb, sőt erőteljesebb Peperomia-levéllel szemben is (Pe. argy- reia), jóllehet víztartószövete kevésbbé vaskos, de a mely iránt a vékony csíkra csökkent áthasonító réteg sem támaszt túlzott követelést a fokozott transpiratio beálltakor. így tapasztalható ez pl. a Pe. argyreia esetében, a hol a víztartószövettel szemben a levél mesophyllumának chloro- phyll-t art alma annál nagyobb és ez a víztartószövet tartalékát mihamar ki is meríti.

12. A víztartószövet sejtjeinek ú. n. collenchymás sejtfalvastagodása előzetesen (praeventive) is megjelenhet, a mikor is java részében s utóbb a sugarasan megnyúló sejtek építőanyagául szolgálhat (Pe. mag- noliaefolia), avagy a kezdetben vékonyfalú víztartósejtek teljes .kifejlődése után, tehát utólagosan jut kifejlődésre. Az utóbbi esetben a máris sugarasan megnyúlt sejtek mechanikai (sa collapsust gátló) megerősítései gyanánt működnek (Pe. maculosa: VI. tábla, 44. rajz), ép úgy, mint a víztartószövetben kezdettől mindvégig megmaradó kerületi collenchyma (Pe. magnoliaefolia : IV. tábla, 28. rajz, h).

B.

Ha a Piper-táblázatok adatait egybevetjük a Pepero- »míkéival, ugyancsak általánosságban a következő tételek állapíthatók meg :

13. Duval (62) vizsgálatai és saját észleleteim szerint az átlagosan és csupán »hypodermás« Piper-\ey?\ék a Pepeburger—Koernicke : Das botanische Praktikum. Ed. V. (1913) p. 338, stb.

322